Az Európai Bíróság legújabb döntése az adóbírság arányos kiszabásáról

2017-05-08

Az Európai Bíróság 2017. április 26-án döntést hozott egy újabb magyar vonatkozású ügyben, amely a jövőben megváltoztathatja az általános forgalmi adót érintő adóellenőrzések során a kiszabható adóbírság mértékének meghatározását. Cikkünkben a magyar bíróság által az ügyben feltett egyik kérdésre adott választ ismertetjük, tekintettel arra, hogy a döntés olyan kérdésben mutatja meg az Európai Bíróság álláspontját, amely számtalan adóhatósági ellenőrzés során vita tárgyát képezte az adózók és az adóhatóság között.

A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Farkas Tibor és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)  közötti, C 564/15. számú peres ügyben az Európai Unió Bíróságához fordult, és arra a kérdésre kért választ, hogy a helytelen adózási mód megválasztásának (lényegében fordított adózás helyett egyenes adózás választásának) arányos szankciója e olyan adókülönbözet megállapítása, amely 50 százalékos mértékű adóbírság fizetési kötelezettséget von maga után akkor, ha a költségvetést adókiesés nem érte, visszaélésre vonatkozó adat nem merült fel”?

Az Európai Unió Bírósága az ügyet lezáró ítéletében úgy határozott, hogy „az arányosság elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy olyan helyzetben, mint amely az alapeljárás tárgya, a nemzeti adóhatóság a fordított adózás hatálya alá tartozó értékesítés útján terméket beszerző adóalannyal szemben az adóhatóságnak fizetendő hozzáadottérték adó 50 százalékát kitevő adóbírságot szab ki, miközben nem esett el adóbevételtől, és nem merül fel adócsalásra utaló körülmény”.
Az ítélet irányadó lehet a jövőben minden olyan ügyben az adóbírság kiszabása során, amikor az adózói eljárás az adóhatóság megítélése szerint nem felel meg az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek, de az eljárás eredményeként a költségvetést nem érte kár.

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő