Szerződéstől eltérő teljesítés adózási vonzatai

2023-07-18

Amennyiben az eladó részéről hibás teljesítés történik, akkor azt korrigálni köteles. A hibás teljesítés korrekciója történhet a vevővel kötött megállapodás alapján a termék kijavításával, feltéve, hogy ez lehetséges.

Az Áfa tv. alkalmazásában lényegtelen, hogy a kijavításra szavatosság vagy jótállás keretében került sor, hiszen a gazdasági esemény tartalmát a hibás teljesítés korrekciójának jogcíme nem befolyásolja.

A termék kijavítása nem keletkeztet az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó ügyletet (szolgáltatást) az eladó és a vevő között, feltéve, hogy a kijavításra a termék értékesítésére vonatkozó szerződésből fakadóan kerül sor, valamint az eladó a kijavításra nem külön ellenérték fejében kötelezett.

Kijavítás az eladó által

Ha a kijavítást az eladó saját maga végzi el, akkor az ennek során felmerült beszerzéseket terhelő áfát teljes mértékben levonásba helyezheti, feltéve, hogy a kijavítás adólevonásra jogosító – kijavítás által már szerződésszerűen teljesített – termékértékesítéshez kapcsolódik, továbbá az adott beszerzés áfájára vonatkozóan nem áll fenn tételes tiltás.
Amennyiben az eladó és a vevő közötti szerződés nem zárja ki, akkor az eladó a kijavítást nem köteles saját maga elvégezni, hanem harmadik személlyel is elvégeztetheti. Ebben az esetben az eladó és a kijavítást elvégző harmadik személy között az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó ügylet jön létre, amellyel összefüggésben az eladót teljes mértékű áfalevonási jog illeti meg, feltéve, hogy a vevő felé adólevonásra jogosító termékértékesítést teljesít.
Előfordulhat, hogy a kijavítást végző harmadik személy által nyújtott szolgáltatással összefüggésben az Áfa tv. 124. §-a teljes vagy részbeni áfalevonási korlátozást tartalmaz (például a személygépkocsi üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos szolgáltatások). Az Áfa tv. 125. §-a a továbbközvetítési célú szolgáltatás-igénybevételhez kapcsolódóan az áfalevonási korlátozásokat feloldja. Véleményem szerint a hibás teljesítés korrigálása érdekében igénybe vett kijavítás esetében megállapítható a továbbközvetítési cél, ezáltal a teljes áfalevonás jogszerűnek minősíthető, feltéve, hogy a kijavítás adólevonásra jogosító – kijavítással szerződésszerűen teljesített – termékértékesítéshez kapcsolódik.

Amennyiben a kijavítást a vevő végzi el

Előállhat az az eset is, hogy valamilyen ok folytán a kijavítást a vevő saját maga végzi el, vagy saját költségén harmadik személlyel végezteti el. Ekkor kétféle jogértelmezés adódhat: a vevő a kijavítás saját költségen történő elvégzésével (elvégeztetésével) szolgáltatást nyújt az eladó felé, illetve az eladó a vevő részére speciális árleszállítást biztosít. Ha a vevő általi kijavítás költségeinek megtérítésének kötelezettsége közvetlenül a kijavítás tárgyát képező termék értékesítésére vonatkozó szerződésből fakad (tehát külön kötelmi jogviszony a kijavítás elvégzésére nem jött létre az eladó és a vevő között), akkor az eladó által megtéríteni vállalt összeg az általa biztosított utólagos árleszállításként értékelendő.
A vevő a kijavítás elvégzése érdekében felmerült beszerzéseket terhelő áfát teljes mértékben levonásba helyezheti, feltéve, hogy a kijavítás tárgyát képező termék kizárólag adólevonásra jogosító tevékenységéhez kapcsolódik, továbbá az adott beszerzés áfájára vonatkozóan nem áll fenn tételes tiltás.

Árleszállítás

Árleszállítás esetén a termék kijavítására az eladó nem kötelezett, az eladó és a vevő megállapította a teljesítés hibás voltát, s ebből adódóan a szerződést akként módosították, hogy az ügylet tárgya a hibás termék lesz, amelynek ellenértékét az eredetileg meghatározott ellenértéknél alacsonyabb összegben határozzák meg. Ennek következtében a különbözet azon része a vevőnek visszajár, amelyet az eladó részére megfizetett.
Az eladó és vevő döntése következtében a teljesítés időpontja nem változik, hiszen a szerződés módosítása következtében az ügylet tárgyává már a hibás termék vált. Tehát az eredetileg számlázott áfát a teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban mindenképpen el kell számolni, akár önellenőrzés útján is, függetlenül attól, hogy az ellenérték a későbbiekben csökkent.

Számlázás

Amennyiben valamely okból az eladó az eredeti ellenértékről számlát nem állított ki, akkor ezt a mulasztását minél előbb pótolnia kell, hiszen az ellenérték csak utólag módosult. Az ellenérték csökkenése következtében az eladó jogosulttá válik az eredeti ellenértéket tartalmazó számlájának módosítására.
A módosító számla alapján az eladó a korábban bevallott fizetendő adóját csökkentheti, amelynek szabályait az Áfa tv. 153/B. §-a tartalmazza. Az Áfa tv. 153/B. §-a szerint a korábban bevallott fizetendő adót legkorábban abban a bevallási időszakban lehet korrigálni az ellenérték csökkentéséből adódó áfa-különbözet fizetendő adót csökkentő tételként történő elszámolásával, amikor a módosító számla a vevő rendelkezésére áll. Amennyiben a módosító számla az eredetileg kibocsátott számla elszámolását magában foglaló bevallás benyújtásáig kiállításra került (feltételezve, hogy az elszámolás helyes bevallási időszakban történt), akkor a bevallásban csak a csökkentett összegű áfát kell bevallani. Minden más esetben a fizetendő adó utólagos csökkentésére van mód, tehát kizárólag a bevallott (bevallandó) adó csökkenthető, mivel az Áfa tv. 153/B. §-a kizárólag utólagos és önellenőrzés nélküli adócsökkentést tesz lehetővé.

A vevő szempontjából viszont a bevallott levonható adó csökken, amely elszámolásának szabályait az Áfa tv. 153/C. § (1) bekezdése foglalja magában, amely szerint a bevallott levonható adó csökkentését – a különbözet fizetendő adót növelő tételként történő elszámolásával – a módosító számla kézhezvételét, de legkésőbb a módosító számla kibocsátásának hónapját követő 15. napját magában foglaló bevallási időszakban kell figyelembe venni.
Tegyük fel, hogy a vevő valamely okból a módosító számla kézhezvételéig az eladó által kibocsátott eredeti számlára nem alapozott áfalevonást. Ekkor a módosító számla kézhezvétele azt eredményezi számára, hogy már csak a csökkentett összegű áfa levonására jogosult.
A hibás teljesítés mértéke feljogosíthatja az eladót arra is, hogy elálljon az ügylettől, ezáltal a felek között a szerződés visszamenőleges hatállyal szűnik meg, így az eredeti állapot visszaáll. Ebben az esetben az eladónak érvénytelenítenie kell a vevő részére kibocsátott számláját, mivel az eladói elállás következtében az eredetileg számlázott ügylet teljesítése meghiúsult. Az eladó a vevői elállástól függetlenül a hibás teljesítés alapján kiszámlázott áfát a hibás teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban fizetendő adóként köteles elszámolni. Abban az esetben, ha ezen bevallási időszakra vonatkozó bevallás benyújtását megelőzően a vevői elállás alapján az érvénytelenítő számlát kiállította, akkor ezt jogosult figyelembe venni, így fizetendő adót nem köteles elszámolni.
Minden más esetben (ideértve azt is, ha az előzőek szerint a bevallás benyújtását megelőzően kiállított érvénytelenítő számla bármely ok folytán nem került figyelembevételre) a bevallott fizetendő adó csökkentése történhet meg, amelyre a már említett Áfa tv. 153/B. §-a az irányadó – hiszen az eladó adófizetési kötelezettsége nem az Áfa tv. 55. § (2) bekezdése alapján keletkezett –, amely a bevallott fizetendő adó utólagos és önellenőrzés nélküli csökkentésére nyújt módot.
A vevő szempontjából a bevallott levonható adó csökken, amely elszámolásának szabályait szintén az Áfa tv. 153/C. § (1) bekezdése foglalja magában.
Tegyük fel, hogy a vevő valamely okból az érvénytelenítő számla kézhezvételéig az eladó által kibocsátott eredeti számlára nem alapozott áfalevonást. Ekkor az érvénytelenítő számla kézhezvétele megfosztja az áfalevonás tényleges lehetőségétől, hiszen az elállás következtében az ügylet teljesítésére nem került sor.