Fordított adózás és a felszámolási eljárás viszonya

2021-09-01

Magyarország 2017. július 13-án a Bizottságnál felhatalmazást kért arra, hogy a 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő intézkedést vezethessen be felszámolási vagy bármely más fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt álló adóalanyok által teljesített bizonyos értékesítések vagy szolgáltatásnyújtások esetében a hozzáadottérték-adó (héa) megfizetéséért felelős személy vonatkozásában.

Az Európai Unió a Tanács (EU) 2018/789 végrehajtási határozata alapján Magyarország eredetileg 2021. december 31-ig felhatalmazást kapott annak előírására, hogy az az adóalany legyen köteles megfizetni a héát, akinek a részére a következő értékesítések, illetve szolgáltatásnyújtások bármelyike történik: 
a) felszámolási vagy bármely más fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt álló adóalany által teljesített tárgyieszköz- értékesítés; 
b) a teljesítésekor a szokásos piaci árat tekintve 100 000 HUF-ot meghaladó összegű termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, amennyiben a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesítő adóalany felszámolási vagy bármely más fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt áll.

A tárgyi eszközök jellemzően nagyobb értékű eszközök, gépek, tárgyak. Ezenkívül Magyarország közlése szerint jelentős azoknak a 100 000 HUF-os értékhatárt átlépő ügyleteknek a száma, amelyeket fizetésképtelen helyzetben levő adóalany bonyolít le. 

A felszámolók a fizetendő héát gyakran nem fizetik meg, mivel a szóban forgó összeget korábbi esedékességű követelések megfizetésére kell fordítania. A vevők ugyanakkor – adólevonási joggal rendelkező adóalanyként – a rá áthárított héát levonhatják, ez pedig hátrányosan érinti a költségvetést és lényegében a felszámolást finanszírozza. 

A magyar hatóság olyan csalásokat is tapasztalt, amikor a felszámolás alatt álló vállalkozások fiktív számlákat adtak ki működő vállalkozásoknak, így ez utóbbiak jelentős mértékben csökkentették fizetendő adójukat, a számlakibocsátó általi adófizetés ugyanakkor nem volt biztosított. Noha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közölt számadatok a fizetésképtelenségi eljárások számának jelentős csökkenését mutatják a 2017–2020-as időszak vonatkozásában, a Covid19-járvány gazdasági hatásai a felszámolások számának ugrásszerű megnövekedését vonhatják maguk után a közeljövőben, ami szükségessé teszi a fordított adózás alkalmazásának fenntartását az érintett ügyletek esetében. 

Magyarország érvelése szerint ezért a fent említett termékértékesítésekben és szolgáltatásnyújtásokban érintett, nehéz pénzügyi helyzetben levő adóalanyok magas száma miatt szükség van az adóbevételek és a költségvetési érdekek védelmére. Magyarország úgy ítéli meg, hogy a fordított adózás megfelelő eszköz e célok elérésére. A fordított adózási mechanizmus alkalmazásával a felszámolás alatt álló adóalanyokat nem terhelné áfa fizetési kötelezettség, a vevők pedig nem kerülnének pénzügyileg hátrányosabb helyzetbe, és így az állami költségvetést sem érné bevételkiesés.

Jóllehet Magyarország a felhatalmazás 2026. december 31-ig történő meghosszabbítását kérte, a meghosszabbításra 2024. december 31-ig kapott engedélyt. 

A fordított adózás alkalmazását lehetővé tévő eltérés végső eszközként, a lehető legkorlátozottabb időtartamra engedélyezhető. 

Mindemellett ennek az időtartamnak elegendőnek kell lennie arra, hogy a tagállam más olyan, hagyományos intézkedéseket hajtson végre, amelyekkel csökkenthetők az állami költségvetést érintő bevételkiesések, különös tekintettel, a csalárd magatartással összefüggő bevételkiesésekre, és ezáltal elkerülhetővé váljon az intézkedés újbóli meghosszabbítása.

Kapcsolódó

Fordított adózás alá tartozó ingatlanértékesítés előleg

A fordított adózás feltétele, hogy az érintett ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, azaz egyiknek se legyen olyan jogállása, hogy tőle az áfa megfizetése nem követelhető. Belföldön történő ingatlan értékesítés esetén beszélhetünk beépített új ingatlan, beépített régi ingatlan értékesítésről, építési telek vagy lakóingatlan értékesítéséről. Ez határozza meg, hogy az ügylet hogyan is adózhat, annak milyen adójogi következményei lehetnek.