Újabb gyermekes adókedvezmények: már csak néhány nap júliusig

2025-06-22

A júliusi jövedelmeket már érinthetik a gyermekes munkavállalók jövedelemadózásának új lehetőségei. Az Országgyűlés idén tavasszal számos törvényt fogadott el az anyákat és szülőket megillető kedvezményekről, valamint a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről.

A családi adóalap-kedvezmény két lépcsőben megvalósuló változása elsőként 2025. július 1-től lesz érzékelhető. Ez alapján a családi kedvezmény összegei az eltartottak számától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. § (2) bekezdése értelmében:
a) egy eltartott esetén a korábbi 66 670 forint helyett 100 000 forint,
b) kettő eltartott esetén a korábbi 133 330 forint helyett 200 000 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint helyett 330 000 forint.

Továbbá ugyanezen szakasz (2a) bekezdése alapján a (2) bekezdés szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forint helyett 100 000 forinttal növelt összegben vehető igénybe. E rendelkezés alkalmazásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.

A törvény a családi adócsökkentési program keretében bevezeti a háromgyermekes anyák jövedelemadó-mentességét. Minden három gyermeket nevelő és dolgozó édesanya, függetlenül életkorától, jogosult lesz az szja-mentességre 2025. október 1-jétől, akár élethosszig, ha folyamatosan teljesülnek a feltételek. 

Hangsúlyos, hogy az adócsökkentés független az anya életkorától és az adócsökkentés elsődleges célja a gyermekes családok anyagi támogatása, az anyák megbecsülése és anyagi terheinek csökkentése, legyenek akárhány évesek is.

A törvény tehát a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének jelenleg hatályos feltételeivel megegyező feltételek mellett új kedvezményt vezet be a három gyermeket nevelő vagy már felnevelt anyák részére.
A kedvezmény adóalap-csökkentő kedvezményként az Szja tv. szerinti összevont adóalapból történő levonással érvényesíthető, azaz a levonható, jellemzően munkával szerzett jövedelmeket a törvény tételes felsorolással állapítja meg. Ide tartoznak különösen a munkaviszonyból, megbízásos jogviszonyból, az egyéni vállalkozásból, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelmek. Ez alapján a kedvezmény szempontjából a nem munkával szerzett, egyéb jövedelmek nem vehetőek figyelembe, azaz ilyen például az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem és a tőkejövedelmek, amely továbbra is adóköteles jövedelemnek minősül. Előjáróban azt is ki kell emelni, hogy a három gyermeket nevelő anyát megillető, de adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként figyelembe vehető.
A törvény 1. § (1) bekezdése értelmében a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az Szja tv. 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a három gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.
Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó
a) az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,
b) az a) pontban nem említett, az Szja tv. szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
c) az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje,
átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
cb) a mezőgazdasági őstermelő ezen tevékenységéből származó jövedelme;
cc) az európai parlamenti képviselő ezen tevékenységéből származó jövedelme;
cd) a helyi önkormányzati képviselő ezen tevékenységéből származó jövedelme;
ce) a választott könyvvizsgáló ezen tevékenységéből származó jövedelme;
cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

A törvény meghatározza, hogy ki minősül három gyermeket nevelő anyának, mely szerint az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) szerinti:
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma három, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg [a törvény 1. § (3) bekezdés].

Ehhez köthetően a (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után az anya családi pótlékra nem jogosult, de a Cst. 12. § (1) bekezdés b) pontja szerint ezen gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe kell venni.
Továbbá a (3) bekezdés b) pontja arra a gyermekre is irányadó, akire tekintettel az anya vagy a szociális intézmény vezetője családi pótlékra való jogosultsága már nem áll fenn, de legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyike, vagy mindkettőjük esetében összesen fennállt, feltéve, hogy a szociális intézmény vezetőjénél fennálló jogosultság időszaka alatt az a) pontban foglaltak teljesültek [a törvény 1. § (4) bekezdés].
A törvény 4. §-a értelmében, a három gyermeket nevelő anya az 1. § (2) bekezdés szerinti jövedelmei után az 1. § szerinti kedvezményt – ha az 1. § (3) bekezdés szerinti gyermekei száma, figyelemmel az 1. § (4) bekezdésében foglaltakra is, három – 2025. szeptember 30. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. szeptember 30. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti.
Ez az átmeneti rendelkezés tehát azt rögzíti, hogy a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét az arra jogosult anya a 2025. szeptember 30. után megszerzett jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. szeptember 30. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti. 

Lényeges kiemelni egyben azt is, hogy a kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély három gyermeket nevelő anyának minősül. Továbbá annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.
Amennyiben a három gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni [a törvény 1. § (5)-(6) bekezdései].

A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni:
a) a kedvezményre való jogosultság jogcímét,
b) a (3) és (4) bekezdés szerinti gyermekek nevét, adóazonosító jelét (abban az esetben, ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait),
c) a jogosultság megnyílásának vagy megszűnésének napját, ha a kedvezményre való jogosultság az adóév egészében nem állt fenn, valamint
d) a (2) bekezdés szerinti összeget, azaz az összevont adóalapba tartozó jövedelmet.

Fontos, hogy a három gyermeket nevelő anya a részére a (2) bekezdés szerinti jövedelmet juttató munkáltató, kifizető felé az Szja tv. rendelkezései szerint nyilatkozatot tehet az adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként történő érvényesítéséről [a törvény 1. § (7)-(8) bekezdései].

A fentieken túl az ezen törvényben nem szabályozott kérdésekben az Szja tv. és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.