Hibás helyesbítő számla és minden, ami ebből következik

2022-05-11

Egy cég több hibás helyesbítő számlát állított ki egy vevő felé, ezek a tételek jelenleg a cég könyvelésében a vevővel szemben nyitott tételként szerepelnek. Időközben a cég, aki felé a számlák kiállításra kerültek, átalakult és bt. helyett kft. lett. Hogyan lehet helyrehozni a hibát?

A kérdéssel érintett ügyben 2020 nyarán egy cég több hibás helyesbítő számlát állított ki egy vevő felé: a végeredmény kb. mínusz 4 millió Ft nettó+áfa - olyan árbevétel és áfacsökkentő tétel, melyre nem kellett volna a helyesbítő számlát kiállítani. Ezek a tételek jelenleg a cég könyvelésében a vevővel szemben nyitott tételként szerepelnek (könyvelőváltás volt, elmaradt a vevővel való folyószámlaegyeztetés). Sajnos a cég, aki felé a számlák kiállításra kerültek, átalakult, bt. helyett kft. lett. 
Helyesen jár-e el a cég, ha kiállít egy számviteli bizonylatot, mely tartalmazza azokat az adatokat, melyet a rossz számlákat helyesbítő számlának tartalmaznia kellene, és ez alapján önellenőrzi az áfa bevallást, illetve a 2020. év beszámolóját, ha szükséges? 

Érvénytelenítő számla kibocsátása

Amennyiben nem volt jogalapja a helyesbítő számla kiállításának, akkor azokat érvényteleníteni kell, érvénytelenítő számla kibocsátásával.
Az érvénytelenítő számlák áfa-tartalmát abban a bevallási időszakban kell figyelembe venni önellenőrzés útján, amelyekben a jogalap nélkül kiállított helyesbítő számlák alapján a fizetendő áfa csökkentésre került.
A számla helyesbítése, ill. a helyesbítő számla érvénytelenítése számviteli bizonylattal nem elegendő, tekintettel arra a tényre, hogy a teljes számla és annak áfa-tartalma is módosul.
A helyesbítő számla érvénytelenítése alapján a 2020. évi megfelelő időszaki bevallást önrevízióval szükséges módosítani. A helyesbítő számla érvénytelenítését – érvénytelenítő számla kibocsátásával – kell megtenni. Erre a miatt is szükség van, mivel a NAV a bevallás helyesbítését és ezzel együtt a kibocsátott számlákat is látja. Tehát számviteli bizonylattal a helyesbítő számla nem érvényteleníthető. Erre csak abban az esetben lenne lehetősége, ha valamely adat – összeget nem érintő – helyesbítésére lenne csak szükség.
A könyvelésben – a hibafeltárás időszakában, azaz a helyesbítő számlát érvénytelenítő számla kibocsátásának időszakában – kell könyvelni a helyesbítő számlát, és az összeg nagyságrendje alapján minősíteni kell. Ha jelentős összegnek minősül, az esetben 3 oszlopos beszámolót kell készíteni, és a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni a helyesbítések eredményre, mérlegre gyakorolt hatását.

Számlahelyesbítés

Mindazokban az esetekben számlahelyesbítésre kerül sor, amikor a számlában megállapított adót módosítani kell (utólag adott engedmény, téves adómegállapítás stb.).
Helyesbítés kizárólag abban az esetben végezhető, ha az Áfa-törvény 45. § (1) a) és b) pontjaiban meghatározott adatok hibásak, azaz ha az adóalany az áthárított adó összegét valamint az annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja vagy az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani. Ilyen esetben a korrekciót számítógépes számla esetén is helyesbítő számlával kell elvégezni. Minden más, számítógéppel kiállított számlával kapcsolatban felmerült hiba esetén sztornírozásnak van helye.
A helyesbítő számlának tartalmaznia kell a helyesbítés tényére utaló jelzést, az eredeti számla azonosításához szükséges adatokat, valamint az eredeti, és a módosított (a helyesbítés utáni valós) tételeket, továbbá a kettő különbözetét, amelynek az előjele attól függ, hogy a helyesbítés milyen irányú volt.
A helyesbítő számla alapján a már elszámolt árbevételt módosítani kell, az eredeti számla szerinti teljesítés időpontjával. A bevallásban értelemszerűen már csak a különbözetet kell figyelembe venni, hiszen az eredeti számlán szereplő adatokat egyszer már bevallották.
Csökkenő adóalap és adó esetében ez pótlólagos adólevonást eredményez, amellyel a helyesbítő számlát tartalmazó adóbevallásban szereplő a fizetendő adó összegét csökkenteni kell. A vevő csak a számla birtokában szerepeltetheti a helyesbítő számlát a bevallásban.
Azokban az esetekben, amikor a helyesbítés az adókötelezettnél az adó növekedését eredményezi, a többlet adó befizetése az eredeti számlában feltüntetett teljesítési időpont szerint esedékes, mint befizetendő adó. Ezért az adókötelezettnek önellenőrzési pótlék megállapítása mellett önellenőrzést kell végeznie.
Több tételből álló számla esetében, amikor a helyesbítés nem minden tételt érint, a változatlan összegű tételeket a helyesbítő számlában nem kell feltüntetni. Annak azonban egyértelműen ki kell derülnie, hogy az eredeti számla mely tételei módosultak (sorszámra hivatkozással, szöveges hivatkozással stb.). A helyesbítő számla ugyanis soha nem önmagában szemlélendő, azt mindig az eredeti számlával együttesen kell kezelni, a gazdasági eseményt együtt tükrözik.
A helyesbítő számla ismételt helyesbítésekor kiinduló állapotnak az utolsó helyesbített adatot kell tekinteni. Ha számlahelyesbítés az adókötelezettnél a befizetendő adó csökkenésére vezet, a helyesbítést – folyamatos teljesítésűnek minősülő tevékenység esetében is a helyesbítő számla kibocsátását magába foglaló adóbevallásban lehet figyelembe venni.
 
Vonatkozó főbb jogszabályhelyek:
2007. évi CXXVII. törvény [Áfa tv.]
III. Fejezet
ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE, FIZETENDŐ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA
Általános szabályok
55. § (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).
(2)75 Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy
a) a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy
b) teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette,
és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik, illetőleg – nevében, de más által kiállított számla esetében – az a) vagy b) pontban meghatározottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, szervezetet.
56. § A fizetendő adót – ha e törvény másként nem rendelkezik – a teljesítéskor kell megállapítani.
Számlakibocsátási kötelezettség
159. § (1) Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha
a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet;
b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és
ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg
bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását;
c) belföldön kívül, a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője;
d) belföldön kívül harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a számla annak a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának az adatait tartalmazza, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékébe az előleg beszámítható.
(4) A számlakibocsátási kötelezettség nem vonatkozik a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetre, feltéve, hogy az előleget a 89. § szerint adómentes termékértékesítéshez nyújtják.
160. § (1) A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban különösen meg kell állapodnia egymással a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról.
(2) A számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős abban az esetben is, ha a felek az (1) bekezdésben említett megállapodásban másként rendelkeztek.
Számla fogalma
168. § (1) Számla: minden olyan okirat, amely megfelel az e fejezetben meghatározott feltételeknek.
(2) A számlával egy tekintet alá esik minden más, az (1) bekezdéstől eltérő okirat is, amely megfelel 170. §-ban meghatározott feltételeknek és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja.
(3) Nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany esetében számla a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása teljesítését tanúsító olyan okirat is, amely a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, tartalmában megfelel – e tagállam joga szerint – a Héa-irányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek.
168/A. § (1) A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.
(2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.
Számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma
170. § (1) A 168. § (2) bekezdésében említett okirat kötelező adattartalma a következő:
a) az okirat kibocsátásának kelte;
b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
c) hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
d)
e) a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.
(2) A számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a 163. §-ban említett ésszerű időt a módosításra [(1) bekezdés e) pontja] jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől kell számítani.

Számla javítása, módosítása

A számla módosításának a szabályai 2008-tól megváltoztak. A számla módosítására akkor nyílik meg a lehetőség, ha a számla kibocsátásának alapjául szolgáló ügylet meghiúsul (ekkor stornó, vagy érvénytelenítő bizonylatot kell kiállítani), vagy az adó alapja módosul.
A helyesbítés esetén javasolt feltüntetni a nyomtatványon, hogy „számlával egy tekintet alá eső okirat”.
Ebben fel kell tüntetni:

• az okirat kibocsátásának keltét,
• azon okirat sorszámát, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja,
• hivatkozást arra a számlára, amelynek adattartalmát jelen okirat módosítja,
• az okirat kibocsátójának és címzettjének nevét és címét, valamint bármelyikük adószámát, ha azt a számla eredetileg is tartalmazta,
• a számla adatának megnevezését, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természetét, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.

A számla javítása során csak olyan adatok javítására kerülhet sor, amelyek nem befolyásolják az adó összegét (vevő nevének, vagy címének elírása, a termék megnevezésében olyan korrekció, amely az adó mértéket nem befolyásolja).
A javításnál azonban gondolni kell arra, hogy a számla a kibocsátónál az adó megállapításának az alapja, az elfogadónál pedig az adó levonásának az alapja, ezért a vevőnek átadott 1. példánynak és az eladónál maradó példányoknak egyeznie kell. Ezért célszerű, hogy a számla kiállítója az összes példányon egyidejűleg végezze el a javítást.

Számítógéppel vagy elektronikus úton kiállított számlát utólag javítani nem lehet utólag a kézzel történő ráírás nem megengedett, a gépi úton történő javításnak pedig nincs meg a technikai lehetősége. Ebben az esetben sztornó számlát kell kiállítani, illetve helyes adattartalommal új számlát kell kiállítani.