Ez a tartalom 2452 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Mikor szabályszerű a devizás számla?
2018-02-23
A gazdasági életben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a felek a közöttük létrejött ügylet ellenértékét devizában állapítják meg. Ilyen esetben az ügyletről ún. devizás számlát kell kiállítani, melyre vonatkozóan az Áfa tv. külön rendelkezést tartalmaz.
Devizás számla kiállítása akkor merül fel, amikor a termékértékesítésben, szolgáltatásnyújtásban érintett felek az ügylet értékét nem forintban, hanem külföldi fizetőeszközben, azaz devizában állapítják meg. Ilyen esetben a számlán devizában kell feltüntetni az általános forgalmi adó alapját és az áthárított általános forgalmi adó összegét.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) a devizás számla vonatkozásában csupán annyi előírást tartalmaz, hogy amennyiben az értékadatok, vagyis az adó alapja és az áthárított adó összege külföldi pénzeszközben (devizában) van feltüntetve, akkor a számlán az áthárított általános forgalmi adót forintban kifejezve is fel kell tüntetni. (Áfa tv. 172. §)
Az áthárított adó összegét a számla kibocsátója az Áfa tv. 80. §-a szerint meghatározott árfolyam alkalmazásával köteles megállapítani.
Az áthárított adó forintban meghatározott összege a számlabefogadó (vevő, szolgáltatás igénybevevő) számára is lényeges adat, mivel ezen összeget állíthatja be az adóelszámolásába levonható adóként, feltéve, hogy a beszerzése tekintetében keletkezik adólevonási joga.
A számla kibocsátója saját hatáskörben dönthet arról, hogy a devizás számlán feltünteti-e az alkalmazott árfolyamot. Az Áfa tv. erre vonatkozó kötelező rendelkezést nem tartalmaz.
A gyakorlatban előfordul, hogy a számlán az általános forgalmi adó alapja és az áthárított általános forgalmi adó összege is egyaránt feltüntetésre kerül mind forintban, mind devizában. Ilyen esetben önmagában a számla alapján nem állapítható meg, hogy devizás vagy forintos számláról van szó. Jellemzően a felek által kötött megállapodásból, szerződésből lehet megállapítani, hogy a felek az ügylet ellenértékét forintban vagy külföldi fizetőeszközben (devizában) határozták meg. Bár nincs erre vonatkozó kötelező rendelkezés, de célszerű - és megítélésem szerint az adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez szükséges is – a számlán szövegesen utalni arra, hogy a forintban meghatározott adatok vagy a devizában meghatározott adatok a tájékoztató jellegűek.
Áfatörvény:
Egyéb adótörvények:
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
- 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
- 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
- 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
- 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
- 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1990. évi C. törvény a helyi adókról
EKÁER rendelet:
Termékdíj törvény: