Ez a tartalom 190 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A bánatpénz áfa-minősítése
2024-03-04
A kártérítés és a kártalanítás fogalmának egymástól való elhatárolása az Áfa-törvény egyik lényeges kérdése, emellett fontos a károsult szempontjából is, ugyanis, ha befogad a károsult a kártérítésről áfás számlát, akkor arra jogtalan adólevonást alapoz.
A kártérítés tekintetében az Áfa tv. értelmező rendelkezése (259. § 6. pont) egyértelműen kimondja, hogy nem tekinthető ellenértéknek. Károkozásnál ugyanis a károsult nem a saját tevékenységének ellenértékeként jut valamely vagyoni értékhez, hanem kártérítésre vonatkozó polgári jogi szabályok alapján, amely szerint a károkozó köteles az általa jogellenesen okozott kárt megtéríteni. Ok-okozati összefüggés nem a károsult és a kártérítés, hanem a károkozó és a kártérítés között van.
A kártérítés fizetése kötelmének nélkülözhetetlen jellemzője, hogy a kártérítés fizetésére kötelezett valamely jogellenes cselekedetet hajtott végre, melynek szankciója a kártérítési kötelezettség keletkezése. Ezzel a jogosult a kártalanítást nem jogellenes, hanem jogszerű magatartás fejében kapja.
A kártérítés és a kártalanítás fogalmának elhatárolása fontos a károsult szempontjából is. Ugyanis, ha befogad a károsult a kártérítésről áfás számlát, akkor arra jogtalan adólevonást alapoz. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során a vizsgálat nem fogadja el a számlára alapozott adólevonási jogot és a jogosulatlan adólevonás következtében szankciókat (adóbírság, késedelmi pótlék) is kiszabhat a károsult terhére.
Késedelmi kamat és kötbér
A kártérítés két leggyakrabban előforduló jogcíme a késedelmi kamat és a kötbér.
A késedelmi kamat fizetését azért követelheti a jogosult a másik féltől, mert a szerződésben kikötött fizetési határidőt elmulasztotta.
A kötbér annak a magatartásnak a szankciója, hogy a teljesítésre kötelezett nem a szerződésben meghatározott határidőben teljesítette a szerződéses kötelezettségeit. A késedelmi kamat és a kötbér tehát jogellenes magatartás esetén fizetendő, továbbá kárátalány szerepét töltik be.
Az adózók gyakran azonos fogalomként kezelik a közgazdasági kamatot és kártérítésként fizetendő késedelmi kamatot. A közgazdasági kamat a pénz időértéke. Erre példa az az eset, amikor az eladó azért kér többet a termékért, mert annak árát egy összegben később kapja meg, mintha a vevő egy összegben kifizetné a vételárat.
Ekkor a vevő az eladó részére nem fizet kártérítésnek minősülő kamatot, hanem a termékértékesítés adóalapjába tartozó járulékos költségről van szó. Ugyanis a vevő azzal, hogy a szerződésben meghatározott fizetési határidőn belül megfizeti az esedékes részlet összegét nem követ el semmiféle jogellenes cselekedetet, hiszen a szerződésben megállapított keretek között teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségeit. Tehát nem lehet szó a kártérítést megalapozó, nélkülözhetetlen tényállási elemről, azaz a szerződésszegő magatartás megvalósításáról.
Erről csak akkor lehetne beszélni, ha a kamat kifizetésének a jogalapja a késedelmes fizetés ténye lenne.
A bánatpénz mint szolgáltatás
A kártalanítás a gazdasági életben legtöbbször előforduló formája az úgynevezett bánatpénz címén kifizetett összeg.
Amennyiben valamely személy a szerződésnél vagy jogszabálynál fogva a szerződéstől elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozatával gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja. Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetéséhez is köthetik.
Az a szerződő fél, aki bánatpénz fizetése fejében a szerződéstől elállhat, az lehetőséget nyert arra, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségétől szabaduljon. A bánatpénz a szerződéses partnert ért károsodást mérsékeli. A megállapodáson alapuló elállás nem szerződésszegés, ezáltal az annak jogkövetkezményeként fizetendő bánatpénz nem minősül kártérítésnek.
A bánatpénzre jogosult adóalany a másik szerződő félnek az Áfa tv. 13. § (2) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújt azzal, hogy a másik fél elállási jogát elismeri, szerződésből eredő kötelezettsége teljesítését nem követeli.
Áfatörvény:
Egyéb adótörvények:
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
- 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
- 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
- 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
- 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
- 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1990. évi C. törvény a helyi adókról
EKÁER rendelet:
Termékdíj törvény: