Ez a tartalom 258 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Társasházak és lakásszövetkezetek áfa-kezelése
2024-01-02
A lakásszövetkezetek és társasházak áfa státusza, valamint azok különbségei számos fontos kérdést vetnek fel a lakóingatlanok fenntartásának és kezelésének tekintetében is.
A lakásszövetkezetekben a lakástulajdonosok alkotnak közösséget. A lakásszövetkezetek jogi személyeknek minősülnek, és ez azt jelenti, hogy jogi személyként adókötelezettségük keletkezik az általuk nyújtott szolgáltatások és termékek értékesítésekor, mivel adóalanyokká válnak a tevékenység tekintetében.
Amikor a lakásszövetkezetek szolgáltatást nyújtanak vagy termékeket értékesítenek a tagjaiknak, akkor áfa adótárgy keletkezik, amelyre az adófizetési kötelezettség is vonatkozik.
Ez azért fontos, mert a lakásszövetkezetek által nyújtott szolgáltatások és értékesítések a tagok felé adótárgynak minősülnek (ellentétben a társasházzal), mivel a lakásszövetkezetek jogi személyként rendelkeznek áfa jogalanyisággal.
A lakásszövetkezetek tevékenységi köre
A lakásszövetkezetek gazdálkodásában négy jól elkülöníthető tevékenység azonosítható, amelyekre az áfatörvény szabályai vonatkoznak.
Első tevékenység a kívülre nyújtott szolgáltatás, például a helyiségek bérbeadása nem tagok számára. Bár az ingatlan bérbeadása alapvetően adómentes, azonban adókötelezettséget választásának lehetősége is fennáll. Bérbeadási tevékenységre általában az Áfa törvény 58. §-ában előírt határozott időszakos elszámolást kell alkalmazni.
Második tevékenység a rezsi díjak számlázása a szövetkezet és a tagok között.
Az Áfa törvény 58. §-a alapján a rezsi díjak elszámolása során ugyancsak ezek a szabályok alkalmazandók. Ezeket a rezsi díjakat közvetített szolgáltatásként kell számlázni, és általában 27%-os áfakulccsal kell terhelni.
Harmadik kör a háztartásfenntartással összefüggő tevékenységek.
Ez a tevékenység ellátása érdekében rendszeres díjfizetést teljesítenek a tagok a lakásszövetkezet felé. Azonban a díjak megfizetésekor pontosan nem ismert, hogy milyen célra történik a pénz felhasználása a jövőben.
Emiatt nem indokolt az előlegnek minősíteni a díjakat, és azok átvételéről a lakásszövetkezet nem köteles kiállítani számlát a tagoknak, valamint nem keletkezik áfafizetési kötelezettség a díjak után. Az éves elszámolás időpontjában válik csak ismertté, hogy pontosan mennyit és mire fordított a lakásszövetkezet a beszedett díjakból a fenntartásra és felújításra. Ezt követően kell a számlát kiállítani a tulajdonosok felé.
Negyedik tevékenység az ingatlan építése.
Ebben az esetben a lakásszövetkezet lesz a fővállalkozó, és a tagok által előre fizetett díjakat előlegnek tekintik. Az adókulcsot és az adófizetésre kötelezett személyt az áfa szabályok határozzák meg.
A társasházak esetleges áfa-alanyisága
A társasházak nem rendelkeznek jogi személyiséggel, ezért az áfatörvény szerint csak a tulajdonostársak közössége okán számítanak adóalanynak, ha közös tulajdonban és használatban lévő eszközöket hasznosítanak a tulajdonosok.
A társasháznak korlátozott jogképessége van, amely gyakorlatilag csak az épületfenntartással kapcsolatos tevékenység körében jelenik meg. A társasház bizonyos esetekben szerződőképes, bár ezek a szerződések nagyon korlátozottak.
A társasház csak akkor végez gazdasági tevékenységet az áfatörvény szempontjából, ha közös tulajdonban lévő dolgokat hasznosít, például bérbe adja a közös tulajdonú részeket. Más tevékenységek esetén a társasház nem minősül áfa alanyának.
Ha a társasház felosztja a közös fűtés költségeit vagy más rezsi díjakat a lakókkal, akkor ezt a tevékenységet nem tekintjük adóköteles tevékenységnek, mivel a részleges adóalanyisága e tevékenységre nem vonatkozik. Sajnos ez azonban állandó vita tárgyát képezi.
Amennyiben a társasház egyik tagja gazdálkodó, akkor nem kaphat számlát a fűtési költségekről vagy egyéb rezsi díjakról. Ebben az esetben a gazdálkodó költségként számolhatja el a bruttó összeget, azonban számla hiányában nincs jogosultsága az áfa levonására.
Összességében elmondható, hogy a társasház és a tagok közötti pénzügyi műveleteket nem kell számlázni, míg a lakásszövetkezetek és a tagjaik közötti ügyletek esetén, ha az adókötelezettség tárgyáról van szó, ki kell állítani a számlákat.
Áfatörvény:
Egyéb adótörvények:
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
- 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
- 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
- 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
- 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
- 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1990. évi C. törvény a helyi adókról
EKÁER rendelet:
Termékdíj törvény: