ÁFA Módszertani Szemle

Ez a tartalom 128 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Transzferár korrekció és a számla módosítása

2023-09-18

A transzferár kérdésköre az idei évben igen jelentőssé vált a – mondhatni – túlzóan szigorodó szankciók miatt. Emellett a Tao-bevalláshoz kapcsolódó adatszolgáltatás okán is nagy figyelmet kell fordítani a kérdéskörre.

Amennyiben a kapcsolt vállalkozások megállapítják, hogy az általuk alkalmazott árak nem felelnek meg, a problémásan meghatározható, de a jogszabály által előírt metodika szerint előállított piaci árnak, úgy dönthetnek oly módon, hogy az eltérést nem térítik meg egymásnak, csak a Tao bevallásban rendezik az adóalapot. Azonban dönthetnek oly módon is, hogy rendezik egymás között az árkülönbözetet (ez utóbbi a gyakori eljárás).

Alapvető kérdés, hogy amennyiben a korrekciót megtérítik egymás között a felek, úgy az adott szolgáltatás, termékértékesítés korábban kiállított számláját szükséges-e korrigálni?

Először is leszögezhetjük, hogy a kérdés jogszabályi szinten nincsen korrektül szabályozva, csak bizonyos találgatások jogértelmezések, bizonyos irányú megközelítések vannak a témakörben.

Az első megoldási lehetőség

A jelenleg érvényes „leghangosabb” szakmai vélemény szerint a polgárjogi kapcsolatokba nem szól bele az adótörvény (Tao) és a számviteli törvény.
A polgárjogi kapcsolatok az Áfa-törvény tárgyai. A korrekció hatására az ügyletek ellenértéke (a szerződéses akarat) nem változik és ennek következtében adóalap módosításra, helyesbítő számlákra nincs szükség.
A szakmai vélemény szerint nem árváltozásról van szó, hanem bizonyos jövedelem korrekciók miatti pénzügyi kiegyenlítésekről. Sok esetben az egyedi ügyletek árának megváltozása sem mutatható ki egyértelműen. Eszerint nem szükséges számlát módosítani a transzferár szabályozásnak történő megfelelőség következtében.
Ez a vélemény sokkal inkább praktikus szempontokon alapul, mintsem az Áfa törvény szabályai alapján. Éppen ezért nem is érdemes vitába szállni vele, hiszen e vélemény hiányában számlák tízezreit, millióit kellene korrigálni a transzferár nyilvántartás elkészítését követően.

A jogértelmezésen kívüli helyzetek

Azonban léteznek olyan szituációk, amely helyzetek nem férnek bele a fenti jogértelmezésbe. Amennyiben az Áfa tv. 67. §-a adóalap korrekciót ír elő a túlzóan alacsony vagy magas adóalap esetében a kapcsolt vállalkozások (nem független felek) között, úgy véleményem szerint a számla helyesbítések nem kerülhetők el. Ilyen helyzet például, ha az anyavállalat alacsony áron értékesíti az áfa köteles produktumát a leányvállalatnak, de a leányvállalat adólevonásra nem jogosító tevékenységet végez.
Ebben a helyzetben a számla helyesbítéstől eltekinteni nem lehet, ha e körülmény utólag derül ki. A számla korrigálása csak akkor szükséges, ha a piaci ártól való eltérés meghaladja a cca. 30%-ot. Ez a megközelítés lehetőséget teremt az adóalanyok számára az üzemi eredményük manipulálására az áfa következmények rendezése nélkül, valamilyen remélt haszon érdekében, így bizonyos visszaélésekre is alkalmas lehet. Például hitelkérelemnél az üzemi eredmény nagyobb összegben történő kimutatása célja lehet a vállalkozásnak.

Mindazonáltal leszögezhető, hogy a jelenlegi hatósági jogértelmezés szerint a transzferár különbözet megtérítése esetén a felek között kiállítható egyetlen számviteli bizonylat is a rendezendő összegről, amely lehet számla is, ha azt az áfa hatályán kívüli megjegyzéssel látják el.

Vira Sándor (2023-09-18)

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

Még nem tagja közösségünknek?
Kérek tájékoztatást a szolgáltatásról