Ez a tartalom 804 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Nyugtaadás vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken
2022-08-02
Többször vet fel kérdést, hogy szükség van-e nyugtát adni abban az esetben, amikor a kereskedő külső helyszínen végzi tevékenységét. A számla- vagy nyugtaadás ilyenkor is kötelező. Az online pénztárgép használata ezen alkalmi rendezvényeken, vásárokon a tevékenység statisztikai besorolásának függvénye.
A rendelkezések értelmében, aki a Pénztárgéprendelet 1. számú mellékletében felsorolt TEÁOR számok alá tartozó tevékenységet végzi, és ezáltal a nyugtaadást pénztárgéppel teljesíteni kötelezett, az nemcsak az üzletben, szolgáltatóhelyen történő értékesítésnél, szolgáltatásnyújtásnál köteles pénztárgéppel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget.
Vannak, akik kizárólag a TEÁOR ’08 47.8 Piaci kiskereskedelem alágazatába tartozó tevékenységet végzik. (Ide tartozik a közterületi értékesítés is.) Tekintettel arra, hogy ez a TEÁOR szám nem szerepel a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó, a gépi nyugtaadásra kötelezett tevékenységeket meghatározó 1. számú mellékletében, így e kereskedelmi tevékenység folytatása – ilyen helyen történő kiskereskedelmi értékesítés – esetén nem kötelező a pénztárgépes nyugtaadás.
Fontos azonban megemlíteni, hogy az alkalmi rendezvényeken az elkészített ételek, valamint italok értékesítése mozgóárusításra, közvetlen fogyasztásra, elvitelre azonban nem sorolható a piaci kiskereskedelem alá, az ételek értékesítése a TEÁOR ’08 56.1. Éttermi, mozgó vendéglátás szakágazatba, az italok értékesítése pedig a TEÁOR ’08 56.3 Italszolgáltatás szakágazatba tartozik. Ezekben az esetekben csak akkor lehet mentesülni a nyugtaadási kötelezettség alól, ha mindezek a mozgó szolgáltatásnyújtás körébe tartoznak, mivel ezt a rendelkezések külön ki is emelik a tevékenységek közük.
Mi számít mozgó vendéglátásnak?
Az amikor a „vendéglátó egység”változtatja a helyét, tehát nem tartózkodik huzamos ideig egy helyben, nem biztosít ülőhelyet, nincs felszolgálás. Mozgó vendéglátásnak tekinthető a rendezvény területén folyamatos mozgásban lévő fagylaltos kocsi, hot-dogos kocsi, italokat árusító kocsi, mozgó perecárus.
Egy kitelepülő vendéglátó egység, amely nem változtatja helyét, végig a bérelt helyen tartózkodik, az nem tartozik ebbe a körbe, még akkor sem, ha a jármű, amiben az érékesítés történik, alkalmas lenne a mozgásra. Ezek szolgáltatása nem mozgó vendéglátó szolgáltatás, ezért pénztárgép használatra kötelezettek ezeken a helyeken is. Azon adóalanyoknak, akik állandó üzletükben folytatott tevékenységük mellett települnek ki alkalmi rendezvényekre, a pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatását csak abban az esetben kell bejelenteniük, ha az üzemeltetési hely tartós megváltoztatására kerül sor. Nem áll fenn az üzemeltetési hely megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettség azon pénztárgép tekintetében, amelyet állandó jelleggel üzletben üzemeltetnek és azt alkalomszerűen kitelepülésre is kiviszik. Az alkalmi kitelepülés – annak átmeneti, ideiglenes jellege miatt – nem tekinthető állandó üzemeltetési helynek, ezért az oda történő átmozgatás miatt bejelentési kötelezettség nem merül fel. Természetesen, ha a kitelepülés alatt az üzlet is nyitva van, akkor ott is fennáll a gépi nyugtaadási kötelezettség.
Abban az esetben, ha a pénztárgépet üzemeltető adóalany online pénztárgépét kizárólag alkalmi rendezvényeken, vásárokon, kitelepüléseken, kívánja használni, az üzembe helyezéshez szükséges regisztrációs kód igénylése során azt kell jelölni, hogy állandó üzemeltetési hellyel rendelkezik, melynek címeként a székhelycíme tüntetendő fel.
Mentesülés a pénztárgéppel történő nyugtaadás alól
Vannak bizonyos esetek melyek esetében a kötelezett mentesül a pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettég alól. Ez csak a következők fennállása alapján történhet:
- a pénztárgép meghibásodása,
- áramszünet,
- a pénztárgép bevonása,
- a pénztárgép eltulajdonítása,
- a pénztárgép megsemmisülése, elvesztése
esetén, feltéve, hogy nincs olyan más pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne.
A mentesülés csak az érintett pénzátvételi helyen és
- a pénztárgép meghibásodása esetén a meghibásodás bekövetkeztétől a pénztárgép megjavításáig vagy a cseregép biztosításáig, illetve a meghibásodott pénztárgép helyett üzembe helyezett pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb a meghibásodás napjától számított 15. napig,
- áramszünet esetén az áramszünet idején,
- a pénztárgép bevonása esetén a bevonás idején,
- a pénztárgép eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése esetén az új pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb az eltulajdonítás, megsemmisülés, elvesztés észlelésétől számított 15. napig érvényes.
Előzőktől eltérően, ha a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítésének feltételei korábban helyreállnak, úgy a mentesülés mindezen időpontig érvényes.
Amikor a pénztárgéppel történő nyugtaadás feltételei helyreállnak, abban az esetben a pénztárgépben első tételként a kiseső időszakban bizonylatolt bevételt kell rögzíteni (utólagos rögzítés).
Az utólagos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni. Adóügyi nap a napi nyitás és napi zárás parancs végrehajtása között eltelt idő. Az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell rögzíteni. Amennyiben az összegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja, az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét több nyugtán is lehet rögzíteni. Az utólagos rögzítés elvégzését követően az adóügyi napot le kell zárni, és az így keletkező forgalmi jelentést az utólagos rögzítéssel érintett időszak alatt kiállított adóügyi bizonylatokkal együtt meg kell őrizni.
A Pénztárgéprendeletben rögzítetteknek megfelelően az üzemeltető köteles biztosítani, hogy az adóügyi ellenőrzőegység és a NAV szervere közötti adatkapcsolatot az üzemeltető által befolyásolható külső körülmény ne zavarja, ne gátolja, illetve köteles az ilyen körülményt haladéktalanul megszüntetni.
Egyedi mentesítés
Előfordulhatnak olyan esetek, amikor technikai akadályok miatt nem lehetséges az adatszolgáltatás. Amennyiben a pénztárgép állandó üzemeltetési helye olyan helyen található, ahol az a Pénztárgéprendelet szerinti adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat önhibáján kívül nem áll rendelkezésre, és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, illetve az aránytalan terhet jelent az adóalany számára, abban az esetben az adóalanynak lehetőség van elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alóli felmentést kérnie. A kérelem benyújtása, illetve az egyedi mentesítés megadása nem érinti az adóalany azon kötelezettségét, hogy nyugtaadási kötelezettségét online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel felszerelt pénztárgép útján teljesítse.
Az 1 évre szóló egyedi mentesítést az állami adóhatóság megadja, amennyiben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján az elektronikus hírközlő hálózat a kérelemben megjelölt pénzátvételi helyen nem érhető el, és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, vagy az aránytalan terhet jelent az adóalany számára. Az egyedi mentesítési kérelem a lejárat előtt újból beadható.
Ebben az esetben a meghatározott adatokat CD/DVD lemezre, illetve az ezekkel funkcionalitásában megegyező, egyszer írható optikai adathordozóra menti és havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi a székhelye, ennek hiányában telephelye szerint illetékes állami adóhatóságnak, vagy engedélyezés alapján az adóalany adatszolgáltatási kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy pénztárgépét a napi zárást követően legalább 1 óra időtartamra úgy helyezi el, hogy az elektronikus hírközlő hálózat elérhető legyen.
Amennyiben az 1 éves mentesítési időszak alatt az elektronikus hírközlő hálózat elérhetővé válik, úgy az állami adóhatóság az egyedi mentesítést visszavonja.
Áfatörvény:
Egyéb adótörvények:
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
- 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
- 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
- 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
- 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
- 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1990. évi C. törvény a helyi adókról
EKÁER rendelet:
Termékdíj törvény: