Ez a tartalom 885 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
OSS rendszer használata során felmerülő kérdések
2022-06-09
A felvetésben szereplő cég online szeretne értékesíteni különböző kézzel készített terméket. A vásárlói kör ki fog terjedni az Európai Unión belülre és kívülre egyaránt. A kérdések értelemszerűen adódnak: Olyan esetben, ha a vevő EU-n kívüli, akkor a számlakiállítás hogyan történik és milyen áfakulcsot kell használni? Melyik EU-s sémát kell regisztrálni? Ha nem termékértékesítés történik, hanem szolgáltatásnyújtás mi az eljárás menete?
Az OSS-rendszer – többek között – az ún. Közösségen belüli távértékesítések adózásának „kezelésére” szolgál, ha az adófizetési kötelezettség nem Magyarországon, hanem az EU más tagállamában keletkezik. A szisztémát más cikkünkben is elemeztük.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Közösségen belüli távértékesítések esetében figyelemmel kell lenni az Áfa tv. 49/A. §-ában foglalt rendelkezésekre is, amelyek alapján, ha a naptári évben az értékesítések áfa nélkül számított göngyölített ellenértéke 3 100 000 Ft (10 000 euró forintra átszámított összege) nem haladja meg, akkor a teljesítés helye a feladás helye (abban az esetben, ha a vállalkozás kizárólag belföldről adja fel a távértékesített termékeket).
Belföldön teljesített távértékesítés tárgyát képező terméket az Áfa tv. szerinti adómérték terheli.
Az Áfa tv. 49/A. § (3)-(4) bekezdése alapján a vállalkozás úgy is dönthet, hogy a rendeltetés helye szerinti tagállamban adózza le az említett értékhatár alatti értékesítéseit is.
Harmadik országba irányuló termékértékesítések „kezelésére” nem szolgál az OSS-rendszer, ilyen értékesítések nem tekinthetők Közösségen belüli távértékesítésnek.
Amennyiben harmadik országba irányuló, az értékesített termék mozgatásával járó értékesítésről van szó, akkor a teljesítés helyének a fuvarozás megkezdésének helye minősül az Áfa tv. 26. §-a alapján.
A kérdésben leírtak alapján belföldön (Magyarországon) teljesített értékesítésről van szó.
Az értékesítés az Áfa tv. 98. §-a alapján – ehhez szükséges feltételek fennállása esetén – adómentességet élvez, ha az áru harmadik országba irányuló értékesítése külkereskedelmi forgalom keretében valósul meg. Külföldi utas beszerző esetén az adómentességhez az Áfa tv. 99. §-ában foglalt feltételek teljesülése is szükséges. Adómentesség hiányában az értékesítést 27% áfa terheli.
Amennyiben a szolgáltatás esetében a teljesítése helye az Áfa tv. II. fejezet 2. alfejezete szerint harmadik ország területére esik, akkor a szolgáltatás Magyarországon nem adóztatható, a teljesítés helye szerinti országban hatályos szabályok alapján kell megítélni, hogy ebben az országban a szolgáltatás nyújtójának keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége.
Ha nem, akkor a magyar adószám alatt kell számlázni, a számlában nem kell áfát felszámítani, a számlában a „Az Áfa tv. területi hatálya alá nem esik.” megjegyzést javasolt feltüntetni annak jelölésére, hogy a számlázott ügylet Magyarországon áfa tekintetében nem adóztatható.
Ilyen szolgáltatások tekintetében sem „használható” az OSS-rendszer, mivel az áfafizetési kötelezettség nem az EU valamely tagállamában keletkezik.
A NAV benyújtandó áfa bevallásban ilyen ügyletek ellenértékét a 91. sorban kell szerepeltetni.
Áfatörvény:
Egyéb adótörvények:
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
- 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
- 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
- 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
- 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
- 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1990. évi C. törvény a helyi adókról
EKÁER rendelet:
Termékdíj törvény: