Ez a tartalom 691 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Az OSS rendszer gyakorlati tudnivalói
2022-06-01
Az e-kereskedelemmel kapcsolatos általános forgalmi adó (hozzáadottérték-adó) szabályok 2021. július 1-jétől az egész Európai Unió területén megváltoztak. A változás célja a tisztességes verseny biztosítása az EU-n kívülről érkező termékekkel szemben, az áfacsalás elleni küzdelem, valamint az adófizetés és adóbeszedés egyszerűsítése. Az aktuális változások három fő irányvonala közül a távértékesítéssel kapcsolatos változásokat részletezzük.
Távértékesítés alatt azokat az ügyleteket értjük, ahol az eladó egy másik tagállambeli végső fogyasztó (magánszemély vagy adófizetésre nem kötelezett adóalany vevő) számára ad el fizikai terméket oly módon, hogy azt saját maga, vagy az általa megbízott személy fuvarozza el a vevőhöz.
A szabályozás változása
A módosítás értelmében itt a teljesítési hely a rendeltetési hely szerinti tagállam lesz, azaz a vevő tagállama. Ez azt jelenti, hogy a célország áfa kulcsával kell értékesíteni, és ez az adóbevétel az adott tagállamot illeti meg. A nagyobb webáruházak esetében már eddig is ez a szabály érvényesült, ugyanis minden országban volt egy bizonyos értékesítési értékhatár (35 000 – 100 000 EUR között), amely felett be kellett jelentkezni áfaalanyként a vevő tagállamának adóhatóságánál, és oda kellett teljesíteni az áfafizetést.
Az új szabályozás szerint ezt innentől kevesebb adminisztrációval egy egységes rendszeren (OSS) keresztül lehet megtenni a saját országunkból.
A rossz hír viszont, hogy az új szabállyal ez az értékhatár éves 10 000 EUR-ra (a törvény erejénél fogva ez forintosítva 3 100 000 Ft) csökkent, és nem országonként, hanem EU-s szinten összességében kell figyelni.
Továbbá még a távolról is nyújtható szolgáltatásokat is bele kell számítani, amelyekre 2019-től szintén vonatkozik ez az értékhatár. Valamint az adóhivatal tájékoztatója szerint 2021. július 1-jétől ezen értékhatár a digitális és fizikai termékeken túlmenően minden szolgáltatásra is kiterjed.
Innentől kezdődően ez a változás sok-sok magyar mikrovállalkozást is érint, akiknek eddig eszébe se jutott ezzel a témával foglalkozni, vagy csak legyintettek rá arra hivatkozva, hogy „messze vagyunk mi az értékhatártól”.
Természetesen a 10 000 eurós értékhatár alatti értékesítéseink esetében továbbra is belföld marad a teljesítési hely, tehát egy áfás adóalany B2C értékesítéseit továbbra is 27-18-5%-os áfával, egy alanyi mentes pedig adómentesen (AAM áfa kulccsal) számlázza. Ebből teljesen logikusan következően, ha egy áfás vállalkozás egységes bruttó áron adja el ugyanazt a terméket, akkor nagyobb nettó árbevételt, és ezáltal nagyobb árrést tud elérni egy külföldi vásárló felé történő eladáson, mint egy belföldi értékesítésen.
Fontos tudni, hogy ez a szabály egyébként nem csak az értékhatár átlépése esetén kötelezően alkalmazandó, hanem akár önként is választható.
Azonban választásunkhoz a választás évét követő második év végéig kötve vagyunk, azaz nem térhetünk el tőle (pl. ha idén ekként döntünk, akkor 2025-től térhetünk vissza az általános szabályra).
A távértékesítés bizonylatolása
Minden adóalany annak a tagállamnak a számlázási szabályait köteles alkalmazni, amelyben az egyablakos (OSS) rendszerbe bejelentkezett. Amennyiben a vállalkozás Magyarországon jelentkezett be a rendszerbe (akár magyar, akár külföldi adóalanyról van szó), akkor a számlázásra a magyar szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben a magyar szabályozás alapján az értékesítő mentesül a számlakibocsátási kötelezettsége alól, akkor nyugtát kell kibocsátani.
A nyugta kiállításánál ugyanakkor különös figyelemmel kell arra lenni, hogy utólag is jól megállapítható legyen, az adott ügylet épp mely ország áfa kulcsával adózik.
Regisztráció
Az OSS rendszerbe történő regisztráció a megfelelő oldalon keresztül ügyfélkapus belépést követően tudjuk elvégezni. A belépés előtt az EU-s sémát kell kiválasztani, utána pedig felismeri a rendszer azon vállalkozásokat, atkik nevében eljárhatunk, vagyis akiktől/amelyektől van EGYKE meghatalmazásunk.
A „Regisztráció kezelése/Alapregisztráció” menüpontban ki tudjuk választani, hogy kinek a nevében szeretnénk a bejelentkezést megtenni.
Fontos, hogy meg kell adni azon honlap címét is, ahol végzi az adott vállalkozás ezen tevékenységét, vagyis ahol a rendelési folyamat zajlik.
Valamint ezen felül még a bankszámlaszámát is BIC kóddal, és egy élő telefonszámot is be kell írni. Ez utóbbin régebben – még az OSS rendszert jogelődjeként funkcionált MOSS rendszer hajnalán – vissza is hívtak bennünket, hogy ellenőrizzék, tényleg élő ember regisztrált-e be a rendszerbe. Az oldal alján a „Az igénybevétel kezdő napja” a hatályosságot jelöli, amit a felület alapértelmezettként a következő negyedév első napjával tölt ki, de ez módosítható.
OSS rendszer használata során felmerülő kérdések
A felvetésben szereplő cég online szeretne értékesíteni különböző kézzel készített terméket. A vásárlói kör ki fog terjedni az Európai Unión belülre és kívülre egyaránt. A kérdések értelemszerűen adódnak: Olyan esetben, ha a vevő EU-n kívüli, akkor a számlakiállítás hogyan történik és milyen áfakulcsot kell használni? Melyik EU-s sémát kell regisztrálni? Ha nem termékértékesítés történik, hanem szolgáltatásnyújtás mi az eljárás menete?
A bevallás benyújtása
Ha jön egy határozat az adóhivataltól, hogy jóváhagyták a regisztrációnkat, akkor ezt követően a „Bevallások/befizetések” menüpont alatti „Új bevallás” gombra kattintva kell beadni bevallásunkat.
Ennek határideje mindig negyedévente, a naptári negyedévet követő hónap utolsó napja, azaz április 30., július 31., október 31. és január 31.
A kitöltése egyébként nagyságrendekkel egyszerűbb mint a magyar áfa bevallás kitöltése, csak egy jó analitika kell hozzá.
Tapasztalatunk szerint sajnos ezeket a külföldi áfákat nem minden könyvelőprogram tudja kezelni, így ilyenkor más módon kell legyártani az analitikát hozzá (pl. Excel táblázat formájában). Viszont a bevallás készítésekor már csak annyi dolgunk lesz, hogy országonként beírjuk az adóalapokat, és kiválasztjuk az áfakulcsokat, utána pedig már magától számolja a rendszer az országonkénti fizetendő áfát. Fontos tudni, hogyha éppen nem történt adott időszakban külföldi értékesítésünk, akkor nullásan is be kell nyújtani a bevallást az erre szolgáló jelölőnégyzet bejelölésével.
Ha viszont hibát találunk egy már lezárt időszakra vonatkozó bevallásban, akkor önellenőrzésre nincs lehetőség, hanem azt csak a következő időszakra vonatkozó bevallásában tudjuk feltüntetni.
Ha pedig már tevékenységet lezáró bevallást is benyújtottuk, akkor a módosítást közvetlenül a fogyasztás tagállamához kell benyújtani, az adott tagállam erre vonatkozó szabályai szerint.
Az áfa levonásával, illetve visszaigénylésével összefüggő szabályai semmiben sem változtak az eddigiekhez képest. Továbbra is a magyar áfát levonható adóként elszámolni és az ehhez szükséges feltételek teljesítése esetén visszaigényelni a ’65-ös bevallásban van mód, külföldi áfát pedig az ’ELEKAFA nyomtatványon lehet visszaigényelni.
Tehát az OSS rendszerbe benyújtott áfa bevallásban levonható áfa nem tüntethető fel.
Bevallott áfa befizetése
A fizetendő áfát a bevallási határidővel azonosan összesítve forintban kell teljesíteni átutalással. A befizetést a NAV „OSS ÁFA beszedési számla” megnevezésű, 10032000-01077027 számú számlájára kell teljesíteni. A közlemény rovatba pedig fel kell tüntetni a bevallás referenciaszámát.
Ez némileg eltér a megszokottól, amikor is az adószámunkat írjuk a közleménybe, de látni fogjuk, hogy az adott bevallás referenciaszáma is mindig az adószámunkból és az aktuális negyedév sorszámából generálódik le.
Áfatörvény:
Egyéb adótörvények:
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
- 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
- 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
- 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
- 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
- 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1990. évi C. törvény a helyi adókról
EKÁER rendelet:
Termékdíj törvény: