Egyenes vagy fordított áfa?

2022-03-17

Adott egy parketta kiskereskedelemmel foglalkozó cég, akitől leendő partnere parkettát vásárolna „lerakással”. A leendő vevő új lakások építéséhez használja a megvásárolt parkettát, amely szintén az új lakásokban lenne lerakva a parkettát értékesítő cég által. A leendő vevő fordított adósan szeretne szerződni, mert szerinte a burkolás fordított adózás alá esik. Szerződés még nem készült. Az értékesítő cég egyenes adózással szeretne szerződni a partnerrel.

A válasz megadásánál abból indultunk ki, hogy a kereskedő cég és a vevő áfa-körbe tartozó (nem alanyi adómentes) vállalkozás. Az Áfa tv. nem tartalmaz olyan szabályt, amely szerint a burkolás automatikusan fordítottan adózik. Egyrészt a fordított adózás akkor irányadó, ha az ügyletben érintett mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett és áfa fizetésére kötelezett adóalany. Másrészt ezen túl a burkolás – mint egyéb szerelési munka – az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerint, akkor adózik fordítottan, ha az áfa tekintetében szolgáltatásként adózik, valamint ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására irányul, feltéve, hogy a létrehozatal, bővítés, átalakítás, megváltoztatás engedélyköteles (építési engedély, tudomásulvételi eljárás, egyszerű bejelentés).

A jogértelmezési probléma abban áll, hogy nem minden esetben állapítható meg egyértelműen a szóban forgó ügylet adózási jogcíme (termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás) áfa vonatkozásában.

A szóban forgó ügyletet nem lehet két önálló ügyletnek (egyik a parketta értékesítése, másik a lerakás elvégzése) tekinteni, hanem egy ügyletként kell leadózni, termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás jogcímén.
Tudomásunk szerint a NAV jogértelmezése alapján a leírt ügylet termékértékesítésként adózik, ha a lerakás elvégzése nélkül a kereskedő cég nem adná el a parkettát (pl. jótállást, szavatosságot akkor vállal, ha ő végzi el a lerakást).

A fordított adózás alkalmazása akkor jöhet szóba, ha annak említett alapfeltétele fennáll és a kereskedő cég egy bizonyos állapot, eredmény megvalósítását, illetve elérését célzó szolgáltatás nyújtására (jelen esetben a parkettázás elvégzésére) vállal kötelezettséget, amely szükségszerűen a parketta megrendelő részére történő átadásával jár együtt.
Álláspontunk szerint ezt a jogértelmezést megalapozza, ha a kereskedő cég tevékenységei között a parkettázás is szerepel és már több alkalommal is nyújtott ilyen szolgáltatást (parkettázás).
Amennyiben ez a helyzet nem áll fenn, akkor ez a körülmény azt erősíti, hogy termékértékesítésről van szó, amelyre az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja nem vonatkozik.
Ha nem alkalmazható a fordított adózás, akkor az egyenes adózás irányadó, azaz fel kell számítani a 27% áfát.

Mindezzel együtt: mindenképpen javasoljuk a NAV-állásfoglalás beszerzését.

Kapcsolódó

Építőipari megrendelői szolgáltatás számviteli elszámolása

Építőipari fővállalkozó megrendelője megrendelői szolgáltatásról (a fővállalkozó által számlázott összeg 5%-a) számlát állít ki a fővállalkozó részére. Hogyan helyes a megrendelői szolgáltatás számviteli elszámolása? Alvállalkozóként vagy igénybe vett egyéb szolgáltatásként kell könyvelni?