ÁFA Módszertani Szemle

Ez a tartalom 60 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Kiemelt vizsgálati szempontok nonprofit szervezetek adóhatósági ellenőrzésekor

2021-10-19

A közérdekű tevékenységet végző nonprofit adózók a tapasztalatok szerint sokszor nem eléggé figyelnek arra, hogy az adózási szabályokat nekik is éppúgy szem előtt kell tartaniuk, mint a „forprofit” gazdálkodóknak. Különösen fontos, hogy az egyesület vagy alapítvány napi munkájában az adózási szabályokra is kiemelt figyelmet fordítson. Melyek ezek a fő szabályok? Mit ellenőriz elsősorban a hatóság?

A kedvezményezett és a tevékenysége megfelel-e a jogszabályban foglaltaknak?

A vizsgálat során a revíziónak meg kell győződnie arról, hogy a kedvezményezett valóban kedvezményezettnek minősül, és ténylegesen végez a jogszabályban nevesített közhasznú tevékenységet.

A hatályos jogszabályi rendelkezés alapján [Szftv. 4. § (1) bekezdés a) pont] értelmében kedvezményezettnek minősül a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább:

  • két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett - az Ectv. szerinti - egyesület (kivéve a 4/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kedvezményezettnek minősülő szervezetet, a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet),
  • két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány,
    ha belföldi székhelyű és nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez, továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel az Ectv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek. E feltétel szerint közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A bizonyítás jellemzően okirati. A kedvezményezett szervezet létesítő okiratában a felsorolt tevékenységek, tevékenységi körök valamelyike (egy vagy több tevékenység) szerepelhet, továbbá a kedvezményezett szervezet létesítő okiratában szereplő tevékenységek valamelyike (azok közül akár több is) besorolható a fentiekben felsorolt tevékenységi körök valamelyikébe.

Az egyesületek, alapítványok, közalapítványok kedvezményezhetősége szempontjából fontos, hogy mely tevékenység közhasznú. Az Ectv. határozza meg a közhasznú tevékenység fogalmát, mely szerint közhasznú minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

A kedvezményezett szabályosan teljesíti-e a könyvvezetési, nyilvántartás-vezetési kötelezettségét? 

A civil szervezetnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. 

A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

A vizsgálandó alanyi körre az Art. és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) mellett a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályai irányadók.
Ki kell emelni az érintett körben, hogy az Szt. 3. § (1) bekezdés 2. pontjának az előírása alapján a nonprofit gazdasági társaság vállalkozónak minősül, beszámoló készítési kötelezettségeit fő szabály szerint a számviteli törvény előírása szerint teljesíti. Így a beszámoló formájától függően a Szt. szerinti mérleg és eredménykimutatás séma szerint kell a mérleget és az eredménykimutatást elkészíteni, letétbe helyezni és közzétenni. A Szt. nem tartalmaz olyan előírást, hogy az eredménykimutatást meg kell bontani közhasznú és vállalkozási tevékenység oszlopokra.
A nonprofit gazdasági társaság az Ectv-ben meghatározottak szerint közhasznú jogállású is lehet, így e törvény előírásait is figyelembe kell vennie, azzal, hogy az Ectv. sem tartalmaz az eredménykimutatás megbontására vonatkozó előírásokat.
Mindezek alapján a kiemelten fontos adat, a közhasznú tevékenységük értéke és aránya az így összeállított eredménykimutatásból nem állapítható meg, ezért a Szt. 88. § (1) bekezdése értelmében a kiegészítő mellékletben indokolt bemutatniuk tevékenységük megoszlását közhasznú és vállalkozási tevékenységre. A kiegészítő mellékletben történő bemutatás formailag és tartalmilag kötetlen, így – az alábbi szabályokra is figyelve – szabadon prezentálhatók az egyedi tevékenységével kapcsolatos információk.
Az Ectv. 46. § (1) bekezdésének az előírása alapján a közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, egyben a kiegészítő melléklet adattartalmára vonatkozóan is tartalmaz előírásokat.

Az Ectv. 29. § (4) és (5) bekezdésének előírása szerint a kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni 

  • a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.
  • a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

Az Ectv. 29. § (6) és (7) bekezdésének az előírása szerint a közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, e tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges az Ectv. szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

A vizsgált igénylés megfelel-e a törvény előírásainak?

2009. január 1. napjától kezdődően írja elő az igénylés jogszabályba ütközése miatti visszafizettetést az Szftv.. A vizsgálat során az alábbi kritériumokat ellenőrzi az adóhivatal: 

  • A belföldi szervezetet a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vették és megszakítás nélkül ténylegesen folytatja a létesítő okirata szerinti közhasznú tevékenységét. 
  • A létesítő okirat tartalmazza-e, hogy a szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. [Ectv. 2. § 22. pont szerint közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése. Nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.] 

• A szervezet 
o a rendelkező nyilatkozat évét megelőző 5 évben nem kötött vagy tartott fenn együttműködési megállapodást párttal,
o a rendelkező nyilatkozat évét megelőző 5 évben nem állított párttal közös jelöltet országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson.
• Nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás, kényszer-végelszámolás, az egyszerűsített törlési és a kényszertörlési eljárás alatt.
 

dr. Kovács-Petruska Rita (2021-10-19)

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

Még nem tagja közösségünknek?
Kérek tájékoztatást a szolgáltatásról