ÁFA Módszertani Szemle

Ez a tartalom 7 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Élet és adó a halál után

2021-06-29

A magánszemély halálával – legyen akár egyéni vállalkozó, adószámos magánszemély vagy őstermelő – az adóalanyisága elenyészik. Az ilyen esetben az állami adóhatóság soron kívüli adómegállapítás keretében jár el, és az eljárás lezártával határozat(ok)ban állapítja meg a kötelezettségeket és jogosultságokat. 

Mi történik a gépjárműadóval, ha az örökhagyó az adóév folyamán elhunyt?

Ha 2021. január 1-jén a járműnyilvántartásba üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként bejegyezett személy a gépjárműadó kivetését megelőzően elhunyt, akkor részére az éves gépjárműadó-kötelezettségéről határozatot az adóhatóság nem hoz. Ez esetben az öröklés szabályaiból kell kiindulni elsődlegesen. Amennyiben a hagyatéki eljárás lezárult, az örökösök a hagyatékátadó végzés alapján a járási hivatalnál kérelmezhetik a gépjármű tulajdonjogának átírását. A hagyatékátadó végzés alapján az örökös tulajdonjogát a járműnyilvántartásban visszamenőlegesen, az örökhagyó elhalálozásának napjától jegyzik be a nyilvántartásba.

Az éves gépjárműadó-kötelezettséget a járműnyilvántartás adatai alapján állapítja meg az állami adóhatóság. A Gjt.  2. § (1) bekezdése alapján a gépjárműadó alanya az a személy, aki a járműnyilvántartásban az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. A példaként hozott esetben a gépjármű tulajdonosa 2021. január 1-jét követően elhalálozott, ezért az adóhatóság a soron kívüli adómegállapítás keretében hozott határozatában állapítja meg az elhunyt adózó valamennyi fennálló adókötelezettségét, így a gépjárműadó-kötelezettséget is. 

Az örökhagyó adókötelezettségének megállapítását követően az adóhatóság az örökösöket örökrészük arányában – a rendelkező határozatban – kötelezi az elhunyt adótartozásának megfizetésére. 

Az örökösöknek ezen határozat alapján kell majd megfizetniük az elhunyt személy gépjárműadóban fennálló tartozását is. A tartozást az örökösöknek a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül kell megfizetniük, melyet eddig az időpontig késedelmi pótlék nem terhel. 

A Gjt. speciális esetként szabályozza azt a helyzetet, ha az örökhagyó halálát követően az adóévben, azaz esetünkben 2022. január 1-jéig sem kerül a gépjármű tulajdonjoga átírásra. A Gjt. 2. § (3) bekezdése alapján az adóalany halálát követő év 1. napjától – feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy szerepel tulajdonosként – azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki a haláleset napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányban pedig, akit az adóalany halálát követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek. Ez a szabály alkalmazandó a gépjárműadó alanyi meghatározására, ha a hagyatéki eljárás elhúzódik, a hagyaték átadására az adóévben nem kerül sor.)

Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a teljesítésre kötelezett adóalany egyéni vállalkozó számlát már nem tudott kibocsátani, mert elhalálozott, mielőtt e kötelezettségét jogszerűen teljesítette volna?

Feltételezzük, hogy az elhunyt vállalkozó az Áfa törvény alkalmazásában az általános szabályok alá tartozott.

Ha az adott ügylet az Áfa törvény alkalmazásában tényállásszerűen megvalósult, akkor a számlát ki kell(ett volna) bocsátani, azonban e kötelezettségének csak az adóalany tehetett volna eleget, azt helyette más, még az ő halála esetén sem teheti meg.

A NAV valamennyi adó megállapítására kötelezett az elhunyt adózó soron kívüli adómegállapítása során, így, amennyiben az elhunytnak elmaradt áfa fizetési kötelezettsége keletkezett, azt is megállapítja és határozatban közli az annak megfizetésére kötelezett örökösökkel. Az áfa alapelveiből, mechanizmusából eredően amennyiben egy szolgáltatás nyújtójánál megállapítást nyer az áfa-fizetési kötelezettség ténye, akkor szolgáltatás igénybevevője részére is biztosítani kell – arra való jogosultság esetében – ugyanezen adó levonásának a jogát is.

Az Áfa törvény 127. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján – többek között – az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon egyéb, a termék közösségi beszerzésétől eltérő esetekben a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg – ha a fizetendő adó megállapításakor számla nem áll az adóalany személyes rendelkezésére – mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek és annak összegét hitelesen bizonyítják. 

Összegezve, ha az adóhatóság határozattal megállapítja az adott ügyletet terhelő adófizetési kötelezettséget és annak összegét, akkor az örökösöknek ezen kötelezettséget előíró olyan okiratot kell a szolgáltatást igénybevevő fél rendelkezésére bocsátaniuk, amely a fizetendő adó összegszerű megállapításához volt szükséges, és amelyből megállapítható az adott ügyletet terhelő fizetendő adó összege, amelyet az egyébként adólevonásra jogosult igénybevevő levonásba helyezhet. A szolgáltatást igénybevevő adóalany adólevonási joga a fizetendő adó keletkezésével egyidejűleg jön létre, a jogát ténylegesen gyakorolni azonban csak abban az adó-megállapítási időszakban tudja, amikor a nevezett okirat személyes rendelkezésére áll.


(Cikkünket teljes terjedelmében az Adózási Módszertani Szemle júliusi számában olvashatják)

dr. Kovács-Petruska Rita (2021-06-29)

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

Még nem tagja közösségünknek?
Kérek tájékoztatást a szolgáltatásról