Alapítvány adózása és tevékenysége

2018-10-03

Ügyfelünk kérdése egy alapítványra vonatkozik, amely az Áfa törvény 85. §-a alá tartozó tevékenységet végez. Mi történik akkor, ha olyan tevékenységet is végez, amelyik nem tartozik a tevékenységi körébe és a tevékenység nem sorolható be a 85. § alá, de az alapítvány az alanyi mentesség értékhatárát ezzel a bevétellel sem lépi át?

Bonácz Zsolt szakértőnk válasza szerint alanyi adómentesség kizárólag az adóalany választhatja, ha a törvényi feltételek esetében fennállnak. Az alanyi adómentesség év közben kizárólag az adóalanykénti bejelentkezéskor választható, ha ennek törvényi feltételei fennállnak.
Feltételezhetően az alapítvány nem a tárgyévben (amikor megkezdi az Áfa-tv. 85. §-a alá nem sorolható tevékenységét) jelentkezett be adóalanyként, ezért a tárgyévre az előző év utolsó napjáig választhatta az alanyi adómentességet, vagy valamely előző év végéig tett arra vonatkozó bejelentést, amely szerint a következő évtől alanyi adómentes.

Amennyiben az utóbbi eset állt fenn, akkor az alanyi adómentesség annak következő évre történő fenntartását a tárgyév utolsó napjáig tett bejelentéssel nem kell megerősíteni. Azonban azt mindig meg kell vizsgálni, hogy az alanyi adómentesség a következő évre fenntartható-e (ennek törvényi feltételei fennállnak-e).

Tekintettel arra, hogy a kérdésből teljesen egyértelműen nem derül ki, miszerint az alapítvány az alapítvány a tárgyévre választotta-e az alanyi adómentességet, vagy sem, ezért a válasz a) részében abból indultam ki, hogy az alapítvány a tárgyévre (amelyben az Áfa tv. 85. §-a alá nem sorolható tevékenységet megkezdi) alanyi adómentességet választott, a válasz b) részében pedig ennek ellenkezőjéből.

a)

Az Áfa-tv. 188. § (3) bekezdés e) pontja alapján az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdése szerinti tárgyi adómentes tevékenységek ellenértéke nem számít bele az alanyi adómentesség értékhatárába.
Amennyiben az alapítvány az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdésében említett tevékenységek mellett más tevékenységet is folytat és ennek ellenértéke nem számít bele az alanyi adómentesség értékhatárába, ezáltal az alapítvány annak ellenértékével nem lépheti át az alanyi adómentesség értékhatárát. Ennek következtében az Áfa tv. 85. § (1) bekezdésében foglalt tevékenység folytatása az alanyi adómentesség elvesztését nem eredményezheti.

Abban az esetben az alanyi adómentesség értékhatárába beszámító tevékenységek ellenértékével az alapítvány nem lépi át az alanyi adómentesség értékhatárát, akkor a tárgyévben fennmarad alanyi adómentes státusa, s a következő évre is fenntarthatja e státusát, feltéve, hogy a következő évben várhatóan az értékhatárba beszámító és teljesített értékesítések ellenértéke nem fogja meghaladni az értékhatárt, amely 8 000 000 Ft.

Ekkor a kérdésben nem részletezett, de nem az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdése alá sorolható tevékenység ellenértékét nem terheli áfa, mivel rá az alanyi adómentesség vonatkozik, kivéve, ha az Áfa-tv. 86. §-a, vagy 87. §-a alapján élvez tárgyi adómentességet.

A tárgyi adómentesség „erősebb” az alanyi adómentességnél, mivel nem az adóalany személyéhez, hanem az ügylethez kötődik. Ennek folytán, ha az alanyi adómentes adózó az Áfa tv. 85-87. §-a alá tartozó ügyletet teljesít, akkor az a tárgyi, s nem az alanyi adómentesség folytán mentes az adó alól. Ugyanis nem „jutunk” el az alanyi adómentességhez, mivel az ügylet eleve (tárgyi) adómentességet élvez.

Mint már korábban említettem az alanyi adómentesség értékhatárába nem számít bele az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke.
Ugyanez vonatkozik az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtások ellenértékére.

Kiegészítő jellegű tevékenységről akkor van szó, ha ezek szolgáltatásnyújtások más szolgáltatásnyújtás, illetve termékértékesítés teljesítéséhez kapcsolódnak.

Amennyiben a kiegészítő jelleg nem áll fenn, akkor ezen szolgáltatásnyújtások ellenértéke is beszámít az alanyi adómentesség értékhatárába. Erre hozható fel példaként az az eset, amikor egy alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó könyvelő és biztosítási ügynök (ez a két tevékenység szerepel egyéni vállalkozói tevékenységi körébe).
A biztosítási ügynöki tevékenység az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés a) pontja alá sorolható.

Tekintettel arra, hogy a könyvelői és a biztosítási ügynöki tevékenység között semmiféle kapcsolat nem áll fenn, egymástól teljes mértékben függetlenek, ezért az utóbbi tevékenységet nem lehet kiegészítő jellegűnek tekinteni. Ennek következtében e tevékenység ellenértéke beszámít az alanyi adómentesség értékhatárába.
Lényeges szem előtt tartani, hogy az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés h)-m) pontjaiban említett tevékenységek ellenértéke automatikusan beszámít az alanyi adómentesség értékhatárába. Ezek közül az ingatlan bérbeadás érdemes kiemelni, mivel számos esetben előfordul, hogy az alanyi adómentességet választó adózó folytat ingatlan bérbeadási tevékenységet is. Az alanyi adómentesség időszakában a bérbeadási tevékenység adókötelessé tétele nem értelmezhető.

Abban az esetben, ha az alanyi adómentesség értékhatárának átlépése következtében az alanyi adómentesség megszűnik, akkor ezt követően teljesített tárgyi adómentes ügyleteket továbbra sem terheli áfa, mivel a tárgyi adómentesség ekkor is érvényesül. Azonban az adómentes bérbeadás esetében az adókötelessé tétel már válaszható.

b)

Abban az esetben, ha az alapítvány a tárgyévre nem választott alanyi adómentességet (az előzőleg említett szabály következtében az alanyi adómentesség választására év közben nincs lehetőség), akkor a tevékenységet a rá irányadó adókulcs szerinti áfa terheli. Az alanyi adómentesség választásának hiányában nem értelmezhető annak értékhatára sem, így a tevékenység ellenértékét tárgyi adómentesség vagy feltételhez kötött adómentesség hiányában akkor is áfa terheli, ha a teljesítések ellenértéke egyébként az alanyi adómentességnél irányadó értékhatárt nem haladná meg.
Az alanyi adómentesség választására – a bejelentést a tárgyév utolsó napjáig kell megtenni a NAV-nál - a következő évtől van lehetőség, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes, az értékhatárba beszámító termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege
a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 8 000 000 Ft-ot.