Mikor kell az előleget figyelembe venni az alanyi adómentességre jogosító értékhatár számításakor?

2017-12-28

Az alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany által belföldön teljesített ügyletek ellenértéke sem a tárgyévet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgyévben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintos értékhatárt. Gyakori kérdésként merül fel, hogy amennyiben az adóalany a teljesítésre tekintettel előleget kap, akkor azt milyen időpontban kell figyelembe venni?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 188. § (1)–(2) bekezdései szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany belföldön teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – a forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintos értékhatárt.

Az Áfa tv. 188. § (3) bekezdése határozza meg azon ügyleteket, amelyeknek az ellenértékét nem kell figyelembe venni az alanyi adómentességre jogosító értékhatár számítása során. Az Áfa tv. 3. § b) pontjában foglaltakból következően [mely szerint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, adójeggyel ellátott dohánygyártmányok esetén az Áfa tv. akkor alkalmazandó, ha arról a Jöt. kifejezetten rendelkezik] az Áfa tv. 188. § (3) bekezdésében megfogalmazottakon túlmenően nem kell beszámítani az értékhatárba az adójeggyel ellátott dohánytermék értékesítésének ellenértékét sem.

Az értékhatár számításakor figyelembe veendő ügylet ellenértékét a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás Áfa tv. 55-58. §-ai szerinti teljesítésének időpontjában kell figyelembe venni. Az, hogy ebben az időpontban az ellenérték egészének vagy részének megtérítésére még nem került sor, nem befolyásolja annak beszámítását még akkor sem, ha az adóalany az Áfa tv. 61. §-a alapján – nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezetőként vagy csak a bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettként vagy nyilvántartási kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint teljesítőként az ellenérték megtérítéséig, de legfeljebb a teljesítéstől számított 45. napig – a fizetendő adó megállapításának halasztására lenne jogosult.

Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár számítása szempontjából, amennyiben az adóalany – alanyi adómentesként – az ügylet teljesítéséhez előleget kapott, az előleg összegét nem annak megszerzése időpontjában [vagyis azon a napon, amikor a kapott előleg után az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése alapján adófizetési kötelezettség keletkezne], hanem az ügylet teljesítésének időpontjában kell figyelembe venni. Tehát az értékhatár számítása szempontjából a teljesítés időpontjában kell figyelembe venni a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének egészét, függetlenül attól, hogy az adóalany az ügylethez kapcsolódóan előleget kapott.

[Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/20609/2016. – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2216946057/2016.]

(Adó- és Vámértesítő 2016. évi 5. szám)