A számlabefogadó kezesi felelőssége

2017-05-11

A számlabefogadó kezesi felelőssége az adófizetési kötelezettség speciális esete. Cikkünkben gyakorlati példával szemléltetve ismertetjük az általános forgalmi adózásban a számlabefogadó kezesi felelősségének szabályait.

Az Áfa-tv. 150. § (1) bekezdése szerint a levonható előzetesen felszámított adó összegének erejéig az adóalany kezesként felel a rá áthárított adó megfizetéséért, ha az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét
a)    maradéktalanul nem térítette meg; vagy
b)    egészben, vagy túlnyomó részben nem pénzzel, nem készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy nem pénzhelyettesítő eszközzel térítette meg.
Az Áfa-tv. 150. § (2) bekezdése alapján az ellenérték adót is tartalmazó összegének maradéktalan megfizetésének elmaradása esetén a számlabefogadó kezesi felelőssége a meg nem térített összeg adótartalmának megfizetésére terjed ki.
Az Áfa-tv. 150. § (3) bekezdése értelmében az Áfa-tv. 150. § (1) bekezdés b) pontjában említett túlnyomó résznek megfelelő megtérítése abban az esetben valósul meg, ha a pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel történt megtérítés részaránya a megtérített összeg adótartalmát sem érte el.

Az Áfa-tv. 150. § (1) bekezdésének alkalmazásához szükségesek az Áfa-tv. 259. §-ában foglalt értelmező rendelkezések, ahol többek között a pénz, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, valamint a pénzhelyettesítő eszköz fogalma is meghatározásra került.
Az Áfa-tv. 259. § 8. pontja alapján készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bek. 55. pontja alapján készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a csekk, az elektronikus pénz, a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét.
Az Áfa-tv. 259. § 14. pontja értelmében pénz: a névértéken elfogadott pénz.
Az Áfa-tv. 259. § 15. pontja szerint pénzhelyettesítő eszköz: utalvány, egyéb fizetési megbízás vagy ígérvény – ide nem értve a pénzt és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt –, ha azzal a kötelezett pénztartozást térít meg, feltéve, hogy annak jogosult általi elfogadásával a jogosult eredeti pénzkövetelése a kötelezettel szemben megszűnik.

Abban az esetben, ha a számlabefogadó az Áfa-tv. 150. § (1) bekezdése alá sorolható ügyletekhez kapcsolódóan felmerült előzetesen felszámított adót nem helyezi levonásba, akkor kezesi felelőssége az adólevonás hiányában nem realizálódhat.
Ugyancsak nem realizálódik a kezesi felelősség, ha a számlabefogadó ugyan adólevonási jogát érvényesítette a levonható adóként történő elszámolással, de a levonható adó visszaigényelhető adóként nem került elszámolásra.

Az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdése alapján adófizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik.
Az adófizetési kötelezettség a számlán a termék értékesítőjeként, a szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy
a)    a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy
b)    teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette,
és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik, illetőleg – nevében, de más által kiállított számla esetében – az a) vagy b) pontban meg határozottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, szervezetet.
Amennyiben a számlakibocsátó adófizetési kötelezettsége az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdése alapján áll fenn, akkor a számlabefogadó kezesi felelőssége is megállapítható, ha a számlában felszámított adó egészét, vagy egy részét levonásba helyezte, feltéve, hogy a számla bruttó összegét maradéktalanul nem térítette meg; vagy egészben, vagy túlnyomó részben, illetve nem pénzzel, nem készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, illetve nem pénzhelyettesítő eszközzel térítette meg.
Az általános forgalmi adózás során a számlabefogadó kezesi felelőssége oly módon jelenik meg, hogy az adóhatóság az Áfa-tv. 150. § (1) bekezdése alá sorolható ügyletekhez kapcsolódóan felmerült előzetesen felszámított adó levonható adóként történő elismerése esetén annak visszaigényelhetőségét elutasítja. Ennek következtében a számlabefogadó részére a szóban forgó összeget az adóhatóság nem utalja ki, de más adónem(ek)re való átvezetését is megtagadja, továbbá ezt követően esedékes befizetendő adó megfizetésére sem használható fel.
Amennyiben az általános forgalmi adó ellenőrzés során az Áfa-tv. 150. § (1) bekezdése alá sorolható ügylethez kapcsolódóan felmerült előzetesen felszámított adó levonható adóként nem kerül elfogadásra, akkor az adólevonási jog hiányában a számlabefogadó terhére kezesi felelősség nem merülhet fel.
A számlabefogadó kezesi felelősségére vonatkozó szabályok alkalmazását szemlélteti a következő két példa.

1.    példa:
Tegyük fel, hogy a számla nettó összege 2.000.000 Ft, a számlában áthárított áfa 540.000 Ft, a számla bruttó összege 2.540.000 Ft.
A számlabefogadó 600.000 Ft-ot átutalt a számlakibocsátó számlájára, amely összeget a számlavezető bank a jóváírással egyidejűleg leemelt a számlakibocsátó részére folyósított hitel törlesztő részleteként. A számlabefogadó a számla bruttó összegéből fennmaradó 1.940.000 Ft-ot oly módon fizette meg, hogy a számlakibocsátó harmadik személlyel szemben fennálló hiteltartozását átvállalta.

A példaként felhozott esetben a számlabefogadó az áthárított áfa összegét meghaladó összeget pénzzel megfizette a számlakibocsátó részére, ezáltal az Áfa-tv. 150. § (1) bekezdés b) pontjában megfogalmazott tényállás nem áll fenn.
A számlakibocsátónak módjában állt volna a számlabefogadó részére áthárított áfa adóhatóság részére történő megfizetésére, mivel annak megfelelő összeget a számlabefogadó pénzzel egyenlítette ki.
Ezzel szemben a számlakibocsátó a számlabefogadó által átutalt összegből a hitelt folyósító bankkal szemben fennálló tartozását fizeti ki. Azonban ez a körülmény nem alapozza meg az Áfa-tv. 150. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazhatóságát.
Az Áfa-tv. 150. § (1) bekezdés b) pontja kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a számlabefogadó pénz formájában nem fizetett meg a számlakibocsátó részére legalább az áthárított áfának megfelelő összeget.
A számlabefogadó kezesi felelősségét nem alapozza meg az a körülmény, hogy a számlakibocsátó a pénz formájában megkapott összeget nem az áthárított áfa megfizetésére használta fel, hanem más célra fordította.
Tekintettel arra, hogy a pénzben megfizetett összeg elérte az áthárított áfa összegét, ezért a számlabefogadó kezesi felelőssége nem állhat fenn, függetlenül attól, hogy a bruttó összegből fennmaradó rész hitelátvállalás útján került rendezésre.

2.    példa:
Tegyük fel, hogy a számla nettó összege 3.000.000 Ft, a számlában áthárított áfa 810.000 Ft, a számla bruttó összege 3.810.000 Ft.
A számlabefogadó a számla bruttó összegéből 500.000 Ft-ot átutalt a számlakibocsátó bankszámlájára, 400.000 Ft-ot a számlakibocsátó által megjelölt társaság részére utalt át, tekintettel arra, hogy a társaság felé számlakibocsátónak tartozása áll fenn, a számla bruttó végösszegéből fennmaradó 2.910.000 Ft hitelátvállalás útján került kiegyenlítésre.

A számlakibocsátó által megjelölt társaság részére átutalt 400.000 Ft tekintetében az Áfa-tv. 150. § (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, mivel a számlabefogadó ténylegesen pénzzel fizetett a számlakibocsátónak.
A számlabefogadó kezesi felelősségét nem alapozza meg az a körülmény, hogy a számlakibocsátó a számlabefogadóval az őt megillető összeg egy részét más személy részére utaltatta át. Ettől függetlenül a számlabefogadó az ellenértékből 400.000 Ft-ot pénzzel fizette meg.
Tekintettel arra, hogy a pénzben megfizetett összeg elérte az áthárított áfa összegét, ezért a számlabefogadó kezesi felelőssége nem állhat fenn, függetlenül attól, hogy a bruttó összegből fennmaradó rész hitelátvállalás útján került rendezésre.


Bonácz Zsolt