Éleslátást biztosító szemüveg elszámolása
2025-07-01
Betéti társaság beltagjai heti 36 órás munkaviszonyt meghaladó munkaviszony mellett, ingyenesen közreműködnek a cégben, tagi jogviszonyban. Mindkét tagnak szüksége van éleslátást biztosító szemüvegre. Elszámolható-e adómentesen a szemüveg, ha a tagok nem munkaviszonyban dolgoznak a bt.-ben, és a szemüveget nem csak a bt.-ben végzett munka során tudják használni?
A tagok tevékenysége a saját komolyzenei koncertjük szervezése. Egyik tagnak a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg (a számlán ez áll: „Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg”), a másik tag zongoraművész, neki a kottaolvasáshoz van szüksége szemüvegre.
Az Szja törvény 1. számú melléklet 8.8 pontjából kiindulva, adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszköz.
A védőeszközöket illetően még a 71/2011. (XII. 31.) BM rendelet is irányadó. Hivatkozással az Szja törvény. 4. § (2) bekezdésében foglaltakra a védőeszközök tekintetében nincs adófizetési kötelezettség. A védőeszközök közé tartozik pl. a védősisak, biztonsági cipő, arcvédő maszkok, hallásvédő, kesztyű, biztonsági öv, és a kérdés szerint védőszemüveg illetve kontaktlencse is. Az, hogy a kérdés szerinti szemüveg valóban védőszemüvegként funkcionál, ez az előzetes szakorvosi vizsgálat dönti el, ezt követően pedig a juttatás biztosítása már a munkáltató (kifizető) feladata.
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. § szerint, amennyiben a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.
Esetünkben a képernyő helyett a kérdés szerinti kotta is besorolható a hivatkozott jogszabályhely szerinti adómentességbe, a személyes közreműködésre tekintettel. Ez annyit jelent, hogy mind a kontaktlencsét, mind pedig a védőszemüveget (beleértve a szemüvegkeretet is) biztosítja a munkavégzéshez a munkáltató (kifizető) a szakorvosi vizsgálat eredményeként az 50/1999. EüM rendelethez 7. §-hoz igazodóan.
Az adómentességet nem befolyásolja a védőszemüveg vagy kontaktlencse ára, amely értelemszerűen eltérő a dioptriák közötti árkülönbség miatt.
Az áfa levonása tekintetében kiindulási pont az, hogy a védőszemüveg egy munkavédelmi eszköz, amely valamely céges tevékenységhez kapcsolódik.
Ha a védőszemüveg esetében az áfa levonhatósága igazodik a bevételszerző adóköteles tevékenységhez, vagyis, ha a használat áfaköteles tevékenységhez kapcsolódik, akkor az eset összes körülményeire tekintettel a szemüveget terhelő áfa levonásba helyezhető.
Feltehetően esetünkben az áfa levonhatóságáról nem beszélhetünk.
Az olyan céges számlákat, amelyek nem a vállalkozás érdekében merültek fel, azokat ne tegyék be a könyvelésbe. Konkrétumok nélkül csak annyit közölhetünk, hogy az ilyen esetek általában az egyes meghatározott jutatásként lesznek adókötelesek, pl. reprezentáció. Nem érdemes felhívni magukra a NAV figyelmét, mert egy ilyen jellegű vizsgálat hólabdaként indul, de általában lavinaként érkezik.
Áfatörvény:
Egyéb adótörvények:
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
- 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
- 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
- 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
- 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
- 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1990. évi C. törvény a helyi adókról
EKÁER rendelet:
Termékdíj törvény:
