Kriptovaluták elszámolása és adózása

2025-04-02

Magyarországon a kriptovaluták birtoklása és értékesítése továbbra sem tartozik szakhatósági szabályozás alá. Éppen ezért nem tekinthető a kriptovaluta-kereskedelem ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek.

Egyedül a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA törvény 2022. évi módosításai közé emelték be a kriptovaluták témáját, tehát onnantól végre legalább az SZJA szabályai rendezték a magánszemélyek kriptovalutákon elért profitja utáni adózás kérdéskörét (2021. évi LXIX. törvény az egyes adótörvények módosításáról), de erre majd még később visszatérek.

Mi minősül kriptoeszköznek?

Annak minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható. Mivel a megfogalmazás elég rugalmas, ezért ez a definíció lefedheti akár a későbbi fejlődési irányokat is.
A köznyelvben úgy is szokták mondani, hogy a kriptovaluta egy anonim fizetést biztosító virtuális eszköz. A vele való gazdálkodás pedig azért kockázatos, mert nincs mögötte olyan garanciális rendszer, mint a hagyományos pénzeszközök kibocsájtásánál. a kriptovaluták rendszerét egy decentralizáltan működő, nyílt forráskódú szoftvert futtató számítógépek hálózata irányítja és felügyeli.
Az első és egyben legismertebb kriptovaluta a Bitcoin, de mára már több mint 5500 fajta különböző kriptovaluta létezik.

Mit mond a számviteli törvény?

Jelenleg Magyarországon nincs olyan hatályos jogszabályunk, ami tiltaná ezen valuták használatát, tehát akár egy számviteli törvény hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezet is hozzájuthat azokhoz. A számviteli törvényünkben pedig nincs kifejezett rendelkezés a kriptovalutákra vonatkozóan, ezért csak annak általános előírásaiból és alapelveiből tudunk kiindulni.
Érdemes viszont végig gondolnunk az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény azon szabályozását, mely szerint két pénzforgalmi számla nyitására kötelezett belföldi adózó a szerződései ellenértékét kizárólag ezen pénzforgalmi számlákon keresztül rendezheti, illetve készpénzben havonta maximum 1,5 millió forint összegben fizethet egymásnak. Viszont azt semmi sem tiltja, hogy magánszemélyektől elfogadjunk kriptovalutát ellenértékként a termékeinkért, szolgáltatásainkért. Kérdés viszont, hogy mi hasznunk származik ebből, ha a mi cégünk fizetni ezzel nem tud másoknak? Igaz, belföldi jogi személyeknek vagy áfás egyéni vállalkozóknak nem fizethetünk kriptovalutával, de alanyi mentes egyéni vállalkozóknak vagy magánszemélyeknek igen. Illetve a leggyakoribb a hagyományos pénzre történő átváltás, ami lehetséges például online tőzsdén, vagy felvehetjük akár ATM-ből is.
Ha a kriptovaluták helyét keressük a mérlegben, akkor abban biztosak lehetünk, hogy nem lehet pénzeszköz és elektronikus pénz sem, valamint értékpapír sem, mert nem felel meg az ezekre vonatkozó joszabályi előírásoknak. Árukészletnek és vagyoni értékű jognak sem tekinthetőek. Tehát akkor marad a követelés, aminek fogalmát a Számviteli törvény 29. §-a taglalja, és véleményem szerint azon belül is az egyéb követelések között kell kimutatni őket, főleg a sajátos fizetési ígéretük miatt. Ha pedig éven túli befektetés céljára vásároltuk a kriptovalutát, akkor át kell sorolni őket a befektetett pénzügyi eszközökön belüli egyéb követelések közé.

Kriptovalutához jutni kétféleképpen lehet:
1. „bányászat” útján (T 36 -K 96, T 96 – K 48 (ezt a halasztott bevételt akkor kell megszüntetni, amikor a kriptovaluta felhasználásra kerül))
2. már forgalomban lévő kriptovalutákkal való műveletek útján:

• megvásárolhatjuk pénzért (T 36 – K 38),
• elfogadhatjuk termékért vagy szolgáltatásért cserébe is (T 36 – K 311),
• kölcsönbe is kaphatjuk (T 36 – K 44/45)

A kriptovalutákat a bekerülés napján érvényes árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Illetve úgy kell kezelni, mintha nem konvertibilis valuta lenne, azaz a konvertibilis valután (például euró, ha abban van kifejezve a kriptovaluta ára) keresztül kell átszámítani forintra. E miatt természetesen keletkezhet árfolyamkülönbözet, amit a pénzügyi műveletek eredményeként el kell számolnunk (87-es számlacsoporton belül könyveljük a ráfordítást és a 97-es számlacsoporton belül a bevételt).
A mérlegfordulónapon természetesen át kell őket értékelni a külföldi valutában kifejezett piaci áruk változása miatt. Ha a piaci értékük tartósan és jelentősen a bekerülési érték alatt van, akkor értékvesztést kell elszámolnunk az alábbiak szerint: T 86 – K 36 
De arra mindig ügyeljünk, hogy a követelésekre elszámolt értékvesztés mindig társasági adóalap növelő tétel lesz!

Kriptovalután túladni pedig az alábbiak szerint van lehetőségünk:

• eladhatjuk pénzért (T 38 – K 36)
• esetleg lehetőségünk lehet vele vásárolni terméket vagy szolgáltatást (T 454 – K 36)
• illetve kölcsön is adhatjuk [T 36 (nyújtott kölcsön) – K 36 (kriptoeszköz)]

Itt is igaz az, hogy keletkezhet árfolyamkülönbözetünk, illetve érdemes mindig egy technikai számlát is beiktatni a könyvelésünkbe.

Természetesen a kriptovalutákra is vonatkozik az, hogy a velük kapcsolatos gazdasági események alátámasztásaként csak tartalmi és formai követelményeknek megfelelő számviteli bizonylatok fogadhatóak el. 

Ezek megőrzési ideje és módja is teljes mértékben megegyezik az összes többi bizonylatra érvényes szabállyal, abban semmi különleges sincs.

Mi a helyzet az áfával?

Az adózást tekintve fontos megemlíteni, hogy az Európai Unió Bizottsága is úgy döntött, hogy a kriptovalutákkal való kereskedelem általános forgalmi adó alól mentes.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Számviteli és pénzügyi Tanácsadó áprilisi számában olvashatják)