Tisztázzuk: mi a különbség a kata és az alanyi mentes keret között!

2025-03-03

Az alanyi mentes keret 18 millió forintra történő emelése ismét rengeteg félreértést fog generálni vállalkozói körökben, éppen úgy, amikor 12 millió forint volt a KATA és az alanyi mentes keret is évekig. Ezúttal ezen kétféle kerettel kapcsolatos különbségekre kívánunk rávilágítani, ugyanis teljesen mást mond az ÁFA törvény és teljesen mást a KATA törvény.

Tudástárunk kérdés-válasz összeállítás formájában dolgozta fel az alanyi mentesség megemelésével összefüggő legfontosabb kérdéseket és az Akadémián található segédanyagok között már olvasható a kata szerinti adózás alternatívájaként felmerülő Átalányadó 2025-ös szabályainak összefoglalása is.

Ami az alanyi mentességet és a kata adózást illeti: Nagyon régen volt egy hosszú időszak, amikor mindkettő éves 6 millió forint volt, majd egy nagyon rövid ideig különböztek (8 és 12 millió), utána pedig ismét egy pár évig megegyeztek. Viszont az új KATA törvény 2022. szeptember 1-jei életbelépése óta több mint két éven keresztül egészen sokan megértették, hogy a KATA nettó 18 milliós árbevételi keretét csak az tudja kimaxolni, aki áfa körbe lép.

Nézzük hát, hogy milyen feltételei vannak a külön-külön!

Az első és legfontosabb különbség az, hogy az új KATA egy adózási mód, amely már csak egyéni vállalkozók számára választható.

Az ÁFA pedig egy fogyasztást terhelő adó (alapesetben az adó mértéke 27%), amely alól csak akkor tud a nagy többség mentesülni, ha alanyi mentességet választ, vagy ha esetleg olyan tevékenységet végez, ami “tárgyi mentes”, azaz maga a tevékenység mentesül az áfa alól, illetve feltételhez kötött adómentesség érvényesül (pl. Áfa tv. 89. §, 98. §).
Ez utóbbiból már egyre kevesebb van, tipikusan ilyen a biztosítási tevékenység, humán-egészségügy, bizonyos típusú oktatások stb. Szóval bárki, akár egy katás egyéni vállalkozó is lehet alanyi mentes, de akár áfás is. Mivel a katások többnyire szellemi tevékenységet végzők, akiknek nagyon kevés a költségük, ráadásul már csak magánszemélyeknek értékesíthetnek, ezért számukra teljesen tökéletes az alanyi mentesség is. Ilyenkor az összes tevékenységüket áfamentesen számlázzák.

A másik rendkívül fontos szabály, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját, azaz a katát bármikor év közben is lehet választani a következő hónap első napjától kezdődően, 

és ugyanígy év közben ki is lehet alóla lépni (persze ez utóbbinak vannak következményei). 

Az alanyi mentesség választására viszont csak induláskor van lehetőség, vagy pedig év végén a következő évtől, ha tudjuk teljesíteni a feltételeit már a választás évében is. Tehát változtatni ezen évközben nincs lehetőség, mindig csak évfordulókor. Kivétel persze, amikor a jogalkotás későn kap észbe, és visszamenőleges hatállyal emelnek keretet, például mint most 2025. januárjától.

A kata összeghatárai

A katában éves 18 milliós keretünk van, azaz annyiszor 1,5 millió forint, ahányszor a katát megfizettük. Tehát értelemszerűen a 18 millió csak azokra vonatkozik, akik januártól decemberig végig élő vállalkozók. Az alanyi mentes 18 milliós keretét ezzel szemben nem hónapra, hanem napra pontosan kell arányosítva kiszámolni, viszont kizárólag induló évben! Ez azért fontos, mert ha valaki január 1-jén már élő alanyi mentes adószámmal rendelkezik, akkor biztos, hogy arra az évre van 18 milliója alanyi mentesként teljesen függetlenül attól, hogy szünetel-e majd év közben, vagy más miatt mentesül esetleg a kata fizetés alól (táppénz, szülés stb.), illetve mondjuk megszünteti-e azt az adott vállalkozását.
Katában, ha túllépjük az adott évre vonatkozó keretünket, szerencsére akkor sem esünk ki ebből az adózási módból (szemben más adózással, ahol ez gyakori kitétel), csak felette jön a 40%-os százalékos kata, amit év végén február 25-ig vallunk be és fizetünk meg az adóhatóság részére. Viszont, ha valaki az alanyi mentes keretét lépi túl, akkor nem csak az történik, hogy az adott számlával már áfáznia kell és arra az évre áfás lesz, hanem még +2 adóévre is utána.
Ráadásul, ha nem céged van, hanem egyéni vállalkozó vagy, akkor 15 napon belül még vállalkozói/pénzforgalmi bankszámlát is nyitnod kell, ugyanis kizárólag az alanyi mentes egyéni vállalkozók privilégiuma még mindig, hogy ez nem kötelező számukra, hanem akár magánszemélyes/lakossági számlát is használhatnak. Tehát ezen „szankciók” miatt is kell mindig előre tervezni és jól átgondoltan cselekedni ennél a keretnél.

A legfontosabb különbség pedig az, hogy a két keret szempontjából teljesen más minősül bevételnek. 

A kata keretbe mindig csak az a bevétel számít bele, ami be is folyt adott évben, azaz amit mi kézhez is kaptunk. Az alanyi mentes keretnél ehhez képest pont mindegy, hogy mi folyt be, kizárólag az adott évi teljesítési dátummal kiállított számlákat kell beleszámítani. Ha így nézzük, ez sok esetben teljesen eltérő képet ad a két keretről, amik köszönőviszonyban sincsenek egymással. Főleg az év eleji és év végi tételek azok, amik eltérítik a két számot egymástól.

A bérbeadási tevékenység

Az utolsó és legfontosabb dolog pedig, amire még figyelni kell, az az önálló tevékenységek, mint amilyen például a bérbeadás is. 

A bérbeadási tevékenységet ugyebár katás vállalkozásunkba felvenni nem lehet, és innen számlázni is tilos. 

Viszont egy katás vállalkozó attól magánszemélyként még adhat bérbe ingatlant, ezt semmi nem tiltja. Ekkor ez az SZJA szabályai szerint fog adózni.
Arra viszont nagyon kell figyelni, hogy a katás alanyi mentes egyéni vállalkozó és a magánszemély továbbra is egy személynek minősül az áfa szempontjából (egy darab 1-es áfakódú adószáma van csupán), tehát a 18 milliós alanyi mentes keretét a bérbeadás is meríti. Ha erre valaki nem figyel, akkor simán átkerülhet e miatt áfakörbe, és onnantól kezdődően a vállalkozói tevékenységére jön +27% áfa, míg a bérbeadás speciális jellege miatt továbbra is mentes marad. Főszabály szerint ugyanis az ingatlan bérbeadás tárgyi adómentes az Áfa törvény 86.§ (1) bekezdés l) pontja alapján, és erre külön választható az áfakör az Áfa tv. 88. §-ában foglalt szabályok szerint, ha a katás egyéni vállalkozó úgy ítéli meg, hogy az számára kedvezőbb.

Az utóbbi időben napvilágot láttak már olyan adóhivatali állásfoglalások is, melyek szerint nem csak a bérbeadásból származó jövedelmet, hanem minden más önálló tevékenységből származó jövedelmet (pl. jogdíj vagy megbízási díj) is össze kell számítani az alanyi mentes keret szempontjából az egyéni vállalkozói bevétellel.
Hasonlóan a fentiekhez a kapott támogatások viszont pont fordítottan viselkednek. Amennyiben nem költségek fedezetére kapott támogatásról van szó, amivel tételesen el kell számolni, akkor azok bizony katás bevételnek minősülnek (pl. 6 havi bértámogatás). Viszont legalább az alanyi mentes keretbe nem számít bele semmilyen adóalapot nem képező támogatás.

Még egy fontos körülmény…

Kiegészítésként tudni kell azt is, hogy hiába alanyi mentes egy vállalkozó, bizonyos esetekben a törvény szerint nem járhat el alanyi mentes minőségében, azaz nem írhat AAM/AM áfakulcsot a számládra. Ilyenek például a külföldi (EU-s és harmadik országbeli) ügyletek, de egy sima tárgyi eszköz értékesítés is. Ennek részleteibe most nem bonyolódnék bele, mert nem ez a cikk témája, de mivel ezekben az esetekben ugyanúgy kell számlázni, mint egy áfás vállalkozónak, ezért értelemszerűen az ilyen ügyletek az alanyi mentes keretet sem csökkentik.