A visszaváltási díjjal összefüggő áfa-kérdések

2024-10-02

A visszaváltási rendszerben a fogyasztó a 2024. január 1. után forgalomba hozott kötelezően visszaváltási díjas termék után 50 forint visszaváltási díjat fizet a vásárláskor, amit azonban visszakap, ha az üres palackokat visszaváltásra alkalmas állapotban egy gépi vagy kézi visszaváltási pontra visszaviszi. Az italcsomagolások új visszaváltási rendszerének létrejöttével összefüggésben a forgalmi adózás szabályai is módosultak.

2024. január elsejétől a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében szinte minden fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék, melynek csomagolása műanyag, fém vagy üveg alapanyagú és 0,1-3 literig terjedő űrtartalommal bír, kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősül. Ezen palackok egy része többutas, azaz a benne lévő italtermék elfogyasztása után az értékesítési láncon visszafelé eljut a gyártóhoz, aki azt megfelelő előkészítés után újratölti. A palackok nagyobb része azonban egyszer használatos, ún. egyutas palack, mely a fogyasztást követően hulladékká válik, és megfelelő összegyűjtés és előkezelés után újrafeldolgozható anyagként későbbi palackok alapanyagává válhat.

Az Áfa tv. kizárólag a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjára vonatkozóan határoz meg 2024. január 1-jétől különös szabályokat, azzal, hogy az Áfa tv. alkalmazásában kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméknek az a Korm. rendelet szerinti kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék minősül, amit így is hoztak forgalomba. Ebből következően, ha az adóalany – élve a Korm. rendelet szerinti átmeneti szabállyal – olyan terméket, amely a Korm. rendelet alapján kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősülne, a Korm. rendelet hatálybalépése előtt hatályos rendelkezések alapján hoz forgalomba, akkor arra nem az Áfa tv. különös szabályai alkalmazandóak.

Azon kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszaváltási díja, mely terméket így is hoztak forgalomba (azaz az Áfa tv. értelmében vett visszaváltási díj) a 2024. január 1-jén hatályba lépő különös szabályok értelmében nem tartozik bele az adó alapjába.

Ennek megfelelően, ha az adóalany olyan italterméket értékesít, melynek csomagolása (a palack vagy doboz) az Áfa tv. értelmében kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék, akkor az 50 forint összegű visszaváltási díj nem része az értékesítés adóalapjának, vagyis az után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

A Korm. rendelet kimondja, hogy a visszaváltási díjat a termékértékesítésről kibocsátott számlán vagy nyugtán az italtermék ellenértékétől elkülönítve kell feltüntetni. Ez a rendelkezés az Áfa tv. értelmében kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszaváltási díja tekintetében azt jelenti, hogy azt a termékértékesítés számláján áfa hatályán kívüli tételként kell szerepeltetni.

Ezzel összhangban az ilyen termék (palack, doboz) visszaváltásakor és a visszaváltási díj visszafizetésekor nem csökkenthető az adóalap a visszaváltási díjjal.

Amennyiben nem kerül sor visszaváltásra

Ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék (melyet 2023. december 31-ét követően ilyenként is hoztak forgalomba) nem kerül visszaváltásra, azt az esetet az Áfa tv. termékértékesítésnek minősíti. Ebből következően a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek adott naptári évben forgalomba hozott összmennyiségének és az adott naptári évben visszaváltott összmennyiségének különbözete után adófizetési kötelezettség keletkezik. Az adót a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany, vagyis a koncessziós társaság köteles megfizetni minden naptári év utolsó napján. Az adó alapja a vissza nem váltott termékekre eső visszaváltási díj, melyet úgy kell tekinteni, hogy már az adót is tartalmazza, ezért a fizetendő adót 21,26%-os adómértékkel kell megállapítani. Ha az adott évben több terméket váltottak vissza, mint amennyit forgalomba hoztak, az adóalap nulla, vagyis ez esetben nem keletkezik adókötelezettség. A koncessziós társaságot, mivel terméket beszerző személy nem azonosítható, számlakibocsátási kötelezettség ezen termékértékesítése után nem terheli.
A kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékek visszaváltási díjára és az önkéntesen visszaváltási díjas termékek visszaváltási díjára, valamint minden más olyan esetre, amikor a termék értékesítésekor a göngyölegre díjat számítanak fel, amely díjat a göngyöleg visszaváltásakor visszatérítenek (részben ide tartoznak azok az esetek is, amikor az adóalany – élve a Korm. rendelet szerinti átmeneti szabállyal – olyan terméket, amely a Korm. rendelet alapján kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősülne, a Korm. rendelet hatálybalépése előtt hatályos rendelkezések alapján hoz forgalomba), az Áfa tv. általános szabályai, illetve az Áfa tv. betétdíjjal összefüggő szabályai alkalmazandók. (A betétdíj kifejezés az Áfa tv. alkalmazásában a szó köznapi jelentésének megfelelően értelmezendő.) Így, ha az értékesített termék göngyölege (csomagolása) után külön díjat (betétdíjat) számítanak fel, az a termékértékesítés adóalapjába beépül, és ha a göngyöleg (a betétdíjas termék) visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, a visszatérített ellenértékkel az adóalap utólag csökken.

Kérdőjelek, bizonytalanságok

A gyakorlatban bizonytalanságot okozott az Áfa tv. 77. § (2) bekezdés b) pontjában rögzített adóalapcsökkentés pénztárgéppel történő bizonylatolása, illetőleg az így kibocsátott bizonylatokon rögzített tranzakciók forgalmi gyűjtőkre gyakorolt hatása is. A betétdíjas termékek göngyölegjeggyel bizonylatolt visszaváltása esetén a napi forgalmi jelentésen a göngyölegjegy alapján visszatérített forgalom nem szerepel, az a forgalmi gyűjtők értékét nem csökkenti. A pénztárjelentés a vásárlók részére a göngyölegjegyek alapján kifizetett összegeket tartalmazza, az a fióktartalmat csökkenti.

Az Áfa tv. 77. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az adó alapja utólag csökken abban az eset-ben is, ha betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat – ide nem értve a XVII/A. fejezet szerinti visszaváltási díjat – visszatérítik.
Ha az áruval együtt értékesített göngyöleg visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, akkor az adó alapja utólag csökken az Áfa tv. 77. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakból következően. Ha az alap ügyletben az értékesítő nem volt köteles számlát kiállítani, akkor az Áfa tv. 77. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalapcsökkentés érvényesítésének egyedüli feltétele a betétdíj visszatérítése, továbbá az Áfa tv. a betétdíjat visszatérítő adóalanytól nem várja el annak pontos beazonosítását, hogy a visszaváltott göngyöleg korábban ténylegesen általa került-e értékesítésre. Így a nem számlával bizonylatolt ügyletben értékesített betétdíjas termékek betétdíjának visszatérítésekor az Áfa tv. 77. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalapcsökkentésnek nem feltétele, hogy arra a korábbi értékesítés során kibocsátott nyugta alapján kerüljön sor.
Tekintettel azonban arra, hogy az Áfa tv. 77. § (2) bekezdése egy korábban teljesült ügylet adóalapjának utólagos csökkentését teszi lehetővé, a betétdíjat visszatérítő adóalanynak az adóalap csökkentés érvényesítésekor biztosítania kell, hogy a számlamódosítás nélkül az adóalap csökkentésnél figyelembe vett visszaváltott betétdíjas termékek darabszáma – göngyöleg típusonként – ne haladja meg a nyugta ellenében értékesített betétdíjas termékek számát. Ehhez olyan készletnyilvántartás vezetése szükséges, amelyből göngyöleg típusonként megállapítható a nyugta ellenében értékesített, illetve ezek közül azon göngyölegek száma, amelyek esetében a betétdíj visszatérítése már megtörtént, ugyanis ezzel biztosítható, hogy a betétdíjak visszatérítése alapján elszámolt adóalapcsökkentés soha ne haladja meg a nyugtával bizonylatolt betétdíjas termékek értékesítéséből származó adóalapot.

A korábban nyugta kibocsátása mellett értékesített betétdíjas termék visszaváltásának pénztárgépes bizonylatolásának szabályait a pénztár-gépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Pénztárgép rendelet) rögzíti, mely szerint a betétdíjas termékek visszaváltásának bizonylatolása több módon is lehetséges:

• Nyugtakibocsátás során, a bizonylaton belül göngyöleg visszaváltás tranzakció típus rögzítésével, amely a megfelelő forgalmi gyűjtő tartalmát csökkenti. [Pénztárgép rendelet 3. melléklet C) fejezet 4., 6. pontja],
• Pénztárgép rendelet 3. melléklet E) fejezet EA/1./f) pontja szerinti nyugta visszáru bizonylat kibocsátásával, arra figyelemmel, hogy ennek kötelező adattartalmát képezi a vevő adata, a visszáruzott nyugta sorszáma, illetve arra is, hogy egy adott nyugta egy adott tételsoráról legfeljebb a tételsor értékesítési darabszáma szerinti visszáru bizonylat nyomtatható. A VISSZÁRU tranzakció típus a megfelelő forgalmi gyűjtő értékét csökkenti. [Pénztárgép rendelet 3. melléklet E) fejezet EC/9. pontja, 4. melléklet 6.8. pontja, 7. melléklet táblázatának 9. sora]
• Speciális visszáru bizonylat, úgynevezett göngyölegjegy kibocsátásával. [Pénztárgép rendelet 3. melléklet E) fejezet EA/1./g) pontja]

A göngyölegjegy kibocsátása esetén annak naplózott adattartalmát a Pénztárgép rendelet 4. melléklet 6.8. pontja a visszáru bizonylat adattartalma keretein belül rögzíti, azzal az eltéréssel, hogy a göngyölegjegy nem tartalmazza a visszáruzott nyugta, illetve a vevő adatait. Az EKIF által kialakított álláspont szerint ennek megfelelően a göngyölegjegy naplóállományi bejegyzésében a visszáruzott bizonylat sorszáma helyett „GJ” bejegyzés kerül rögzítésre. A bizonylatok mintáját leíró 9. melléklet H) pontja részletezi a göngyölegjegy tartalmi elemeit. A Pénz-tárgép rendelet 7. számú melléklete továbbá a bizonylat szintű forgalmi és tranzakció-gyűjtők kapcsolatai között a VISSZÁRU bizonylatokra vonatkozóan egységes szabályt fogalmaz meg.
Az adóügyi nap lezárását a Pénztárgép rendelet 4. melléklet 6.3 pontjában leírtak szerint napi forgalmi jelentés bizonylat kibocsátásával kell kísérni, amely tartalmazza a napi forgalmat áfa-gyűjtőnkénti bontásban, a napi bizonylatok (nyugta, egyszerűsített számla) számát, a sztornó- és visszáru bizonylatok számát és összegét, valamint a göngyölített forgalom értékét is.

A napi forgalom forgalmi gyűjtőnkénti összesítése az adott adóügyi napon kiállított nyugták és egyszerűsített számlák összesen értékét tartalmazza, a visszáru bizonylatok száma és összege külön sorban szerepel. A naplóállományi bejegyzésekben a napi visszáru bizonylatok száma és összesen értéke a göngyölegjegyek darabszáma és összesen értéke nélkül kerül rögzítésre, a göngyöleg visszaváltás gyűjtőnkénti értéke külön kerül bejegyzésre. A napi forgalmi jelentés adattartalmát és mintáját a Pénztárgép rendelet 9. melléklet C) pontja részletezi, amely nem jelöli a göngyölegjegyekre vonatkozó adatok megjelenítését.