Adóellenőrzés 2024: mely szektorok számíthatnak fokozott vizsgálatra?

2024-09-11

Mely ágazatokra fókuszál idén a NAV, és milyen ellenőrzési irányok határozzák meg a 2024-es évet? Hogyan változik az adatszolgáltatás és bevallások rendszere a digitalizáció térnyerésével? Mit kell tudni az ellenőrzések megkezdésének jogi feltételeiről és következményeiről?

Az idei ellenőrzési irányokat áttekintve elmondható, hogy a NAV figyelmére számíthatnak a rendezvényszervezők, a reklám-, marketing- és médiaszolgáltatók, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutából jövedelmet szerzők, a szépségiparban működők, valamint a testedzési szolgáltatással foglalkozó adózók is. A már régóta és rendszeresen vizsgált ágazatok sem kerülnek le a listáról, így például az építőipar, a személy- és vagyonvédelem, a zöldség- és gyümölcskereskedelem, valamint az értékesítés a webhelyeken, internetes piactereken továbbra is ellenőrzés tárgya marad.

Az ellenőrzések iránya

Nemzetgazdasági súlyuknál fogva a kiemelt és a legnagyobb adóteljesítményű adózók vizsgálata idén is folytatódik. Ellenőrzési szempont marad az adókedvezmények (fejlesztési, energiahatékonysági beruházási, felújítási) igénybevételének vizsgálata, továbbá kiemelt prioritású a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak (transzferárak) kontrollja. A szokásos piaci árat megállapító határozatokban foglaltak – különös tekintettel a kritikus feltételrendszerre – ellenőrzése kiemelt feladat.

A digitalizáció térnyerésével a tranzakció(esemény)alapú bevallások és adatszolgáltatások váltják fel a hagyományos formákat. Emiatt elengedhetetlen az adatok folyamatos vizsgálata, a rendszerszintű hibák kiszűrése, ami alapfeltétele a csalárd adózói magatartás azonosításának, a láncolatok feltárásának, és a gyors hatósági reakciónak. Az adateltérések kiküszöbölése a jogkövető adózói körnél is elengedhetetlen, ugyanis csak helyes adatokra építhetők jól működő kockázatelemzési modellek. A bevallások, adatszolgáltatások és a NAV rendelkezésére álló adatok pontosságát biztosító eljárások különösen az online adatszolgáltatás és az áfabevallások, valamint a biztosítotti bejelentések és a járulékbevallások egyezőségére koncentrálnak. Utóbbinak különös jelentőséget ad, hogy a munkáltatói bejelentések teremtik meg az alapját a foglalkoztatottak társadalombiztosítási és többek között a majdani nyugellátásának.

A foglalkoztatás jogszerűségének vizsgálata a NAV ellenőrzési portfóliójában évek óta prioritásként szerepel, a visszaéléseket a hivatal idén különösen a vagyonvédelmi és építőipari szektorban, a takarítással, valamint munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásoknál ellenőrzi. A kiemelt és a legnagyobb adóteljesítményű adózók vizsgálata – a költségvetési bevételekre gyakorolt hatásuk miatt – 2024-ben is meghatározó jelentőségű.

Továbbra is előtérben van az EU-ból és a harmadik országból behozott és itt forgalomba helyezett, új gépjárművek utáni regisztrációsadó- és áfafizetés ellenőrzése. Az e-kereskedelem térnyerésével a vámellenőrzések az importnál jelentkező alulértékelések feltárására, valamint a közösségi és belföldi forgalomban tetten érhető áfakikerülésre, a vámérték valódiságára koncentrálnak. Idén is központi téma az importáruk termékbiztonsága, a hamis, veszélyes termékek kiszűrése. Folytatódik a csempészáruk illegális forgalmának visszaszorítása, valamint a hazai és nemzetközi jogszabályokban meghatározott korlátozások, tilalmak következetes érvényesítése.

Az ellenőrzés megkezdése

Az ellenőrzés megkezdésének lehetséges módjait az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban Air.) 96. §-a szabályozza, amely szerint az ellenőrzés az adóhatóság által kiállított megbízólevél vagy pedig a vizsgálat megkezdéséről szóló értesítés átvételével vagy kézbesítésével, illetve az általános megbízólevél bemutatásával kezdődhet meg.

A törvényben foglaltakat úgy kell értelmezni, hogy az adóhatóságnak lehetősége van döntést hozni a tekintetben, hogy a vizsgálatot melyik irattal indítja meg, vagy pedig dönthet úgy is, hogy mindkét dokumentumot kiállítja és továbbítja a vizsgálat alá vont adózó részére. Fontos körülmény, hogy a két dokumentumhoz eltérő jogkövetkezmények kapcsolódnak, hiszen a megbízólevélhez nem csupán az ellenőrzés, hanem az ellenőrzési határidő megkezdése is kötődik. Ebből kifolyólag eljárási cselekmény csak a megbízólevél átvétele, kézbesítése után végezhető, attól függetlenül, hogy az értesítés már korábban átvételre, kézbesítésre került-e vagy sem. Az értesítés tehát csupán a vizsgálat megkezdését és az önellenőrzési tilalom beálltát eredményezi, de eljárási cselekmények foganatosítására jogosultságot csupán a megbízólevél teremt.

Tartalmukat tekintve is van eltérés a két irat között, a megbízólevél tartalmáról az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.) 74. § (1) bekezdése rendelkezik.