Előlegszámla áfa kérdései

2024-07-07

Előlegszámlával kapcsolatban többször előfordul, hogy a megrendelő nem hajlandó azt elfogadni, pedig fizettek, a teljesítés pedig csak később történt meg, amihez szerződés szerint teljesítésigazolás is tartozik. Mi a helyes megoldás?

Amennyiben a teljesítésre kötelezett a vevőtől (megrendelőtől) előleget kap, akkor előlegszámlát köteles kibocsátani, ha a számla kibocsátásának kötelezettsége alól nem mentesül (más áfaalanytól, vagy jogi személytől kapott előlegről számlát kell kiállítani).

Az előleget realizáló áfaalany nem mentesül a számlázási kötelezettség alól azon az alapon, hogy az előlegszámlát az előleg juttatója nem hajlandó befogadni.

Álláspontunk szerint ilyen esetben is a teljesítésre kötelezettnek ki kell állítania az előlegszámlát, s azt meg kell kísérelnie eljuttatni az előleg juttatója részére.
Amennyiben az előlegszámlát a címzett nem hajlandó befogadni, akkor erről javasolt feljegyzést (jegyzőkönyvet) készíteni, de a kiállított előlegszámla nem érvényteleníthető, mivel az ténylegesen realizált előleget foglal magában.
A teljesítést követően kiállított végszámlában már csak fennmaradó adóalapot és azt terhelő áfát lehet feltüntetni. Ezáltal a számla címzettje a végszámlára alapozva nem számolhatja el levonható áfaként a teljes adóalapot terhelő áfát, mivel a végszámla alapján az abban felszámított erejéig van mód levonható áfát elszámolni.
Érdemes felhívni a megrendelő/vevő figyelmét az előzőekre. Nem zárható ki, hogy a megrendelő a vonatkozó adózási szabályok ismeretében megváltoztatja álláspontját, s hajlandó befogadni az előlegszámlát.

Az előlegszámla kiállítása

Az előlegszámlával kapcsolatban további, rendszeresen felmerülő kérdés, hogy az előlegszámlát mindenképpen ki kell-e állítani a banki jóváírás napján? Ha díjbekérő alapján utal a vevő és a tényleges teljesítés legkésőbb a következő napon megtörténik, arról egyből lehet számlát kiállítani, vagy kötelező az előlegszámla és a utána a végszámla?

Az Áfa tv. 163. § (1) bekezdése értelmében az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb
a) a teljesítésig,
b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,
de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

Az Áfa tv. 163. § (2) bekezdés b) pontja szerint ahol az ellenértéket az (1) bekezdés a) pontjában, illetve a 164. § (1) bekezdés a) pontjában említett időpontig, előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításáig megtérítik az Áfa tv. 163. § (1) bekezdésében foglalt ésszerű idő haladéktalan számlakibocsátási kötelezettséget jelent.
A szóban forgó jogszabályi rendelkezés az előleg megtérítését is említi, ezért a realizált előleg tekintetében is fennáll a haladéktalan számlázási kötelezettség.

Ez azt jelenti, hogy az előlegszámlát az előleg realizálásával egyidejűleg kell kiállítani, kivéve, ha ezt az adózó önhibáján kívül nem tudja teljesíteni.

Példaként felhozható az az eset, amikor a számlavezető bank informatikai rendszere leáll, ezért az adózó a bankszámlán történt számlamozgásokat nem képes lekérdezni, ezért nem állapíthatja meg az előleg realizálását. Ilyen esetekben az előlegszámlát az akadály (akadályoztatás) megszűnését követően haladéktalanul ki kell állítani.

Amennyiben a vevő az előlegfizetést banki átutalás útján teljesítette, a fizetendő adót a jóváírás napján kell megállapítani.
Az Áfa tv. értelmében az előleg realizálása önálló adóztatási pontot keletkeztet. Ennek következtében az előleg bizonylatolását nem lehet elmulasztani azon az alapon, hogy a teljesítésre az előleg realizálásának napját követő napon sor kerül.
Amennyiben a teljesítésre kötelezett nem akadályoztatott abban, hogy az előleg banki jóváírását megállapíthassa, akkor a haladéktalan számlázás követelménye miatt a jóváírás napján ki kell állítani az előlegszámlát.
A teljesítés megvalósulása önállóan kell dokumentálni, ezért a teljesítést is számlával kell bizonylatolni.