Természetbeni osztalék kifizetés

2024-06-23

Amennyiben az osztalékot természetben szeretnék kifizettetni, pl. autót vagy ingatlant vennének ki, akkor azután áfát is kell fizetnie az érintett cégnek?

Az érintett cég egy kft., áfakörös, amely 2024. január 1-étől tért át kivába, addig tao adózásban volt.

Lehetséges az osztalék kifizetése ingatlannal történő átruházással is.

Mivel az ingatlan átruházása is kifizetésnek minősül, azonban ez azzal jár, hogy az osztalékhoz igazodó szja-t és szochót a magánszemélynek kell teljes egészében adókötelezettségként rendeznie mivel magából az ingatlanból nem lehet szja-t és szochót levonni.
Irányadó továbbá a taggyűlés és annak jegyzőkönyve, amiben rögzítésre kerül az ingatlan átadása történik osztalék kifizetés címén. Kérdéses viszont, hogy mennyi az ingatlan piaci értéke, amelyet egy hivatalos értékbecslés során kell megállapítani. Az ingatlant érintően adásvételi szerződésnek is léteznie kell, melynek alapján a cég részéről számla kiállítására is kerül sor. Felmerülhet az is, hogy az osztalék összege és az ingatlan értéke közötti különbözetet pénzügyileg is rendezni kell.

Adójogi oldalon, a magánszemélyre vonatkozóan

Az adófizetési kötelezettséget a kifizetőnek kell megállapítania, ugyanakkor mivel ingatlan átadása történik az osztalékfizetés címén, ezért a tényleges adókötelezettség a magánszemélyt terheli.

Szja

Az Szja 15% az osztalék összegéhez igazodóan, amelyet a magánszemélynek fizetnie kell. A befizetést legkésőbb a negyedévet követő hónap 12-ig kell rendezni a magánszemélynek az adóhatóság felé. Bevallás nincs, csak befizetés. Bevallásra csak az éves bevallásban kerül sor, amikor a már befizetett összeg értelemszerűen figyelembe vehető.

Szochó

A Szochó 13%, Szochó fizetési kötelezettség létezik (nyugdíjas esetében is) osztalékfizetésére vonatkozóan. Ugyanakkor, érvényesül a fizetési felső korlát, azaz a mindenkori minimálbér 24 szerese. Ha ezt a magánszemély éves szinten eléri, akkor nincs Szocho fizetési kötelezettség. Ha ezt a magánszemély csak részben éri el, tehát az éves szintű jövedelme nem érné el a minimálbér 24 szeresét, akkor csak a különbözet után keletkezik Szocho fizetési kötelezettség. Viszont a mentesített körbe beletartozik minden olyan bevétel a magánszemély oldalán, amely után Szja-t kellett levonni, ilyen lehet a bérbeadás vagy az árfolyamnyereség is. Nem tartoznak bele a mentesített körbe azok az elkülönülten adózó jövedelmek, melyek után a magánszemély kötelezett az adó fizetésére.
Ha felmerülne Szocho fizetési kötelezettség, akkor az Szja-hoz hasonlóan a befizetést legkésőbb a negyedévet követő hónap 12-ig kell rendezni a magánszemélynek az adóhatóság felé. Bevallás nincs, csak befizetés. Bevallásra csak az éves bevallásban kerül sor, amikor a már befizetett összeg értelemszerűen figyelembe vehető.

Nyilatkozat

A magánszemélynek lehetősége van arra, hogy nyilatkozatot tegyen a kifizető felé arról, hogy az éves szintű Szja-t érintő valamennyi jövedelme meghaladja a minimálbér 24 szeresét. Ebben a tekintetben az osztalékban részesült tag írásos nyilatkozata az irányadó, amelyet a kifizetőnek nem kell vizsgálnia. Tehát amennyiben a magánszemély arra vonatkozóan tesz írásos nyilatkozatot, hogy az adóév végéig jövedelmei éves összege éves szinten elérik a minimálbér 24 szeresét, akkor nem kell tőle Szochot levonni.
Szja éves bevallás: a 04. lap 167 sorát kell kitölteni, ahol a D és E oszlopok értéke nulla lesz. 09. lap 287 és 288-as sorokat kell kitölteni.

Illeték

A vagyonátruházási illeték befizetése a NAV-hoz a magánszemély kötelezettsége.

Adójogi oldalon, a kifizetőre vonatkozóan

Bevallás

A kifizető kötelezettsége a 08-as bevallás elkészítése az ügyletről attól függetlenül, hogy a kifizető oldalán nem merült fel adóelőleg levonási kötelezettség. A 08-as bevallás 7. lap 364. sort kell kitöltenie (B és D oszlopok nullák lesznek) valamint a 402. sorban az „5”-ös kódot kell szerepeltetnie.

Adókötelezettség megállapítása

Az Szja tekintetében irányadó az Szja törvény 46. §, Szocho tekintetében pedig irányadó a Szocho törvény 3. § (3) bekezdése, valamint a 26. §.

Igazolás kiállítási kötelezettség

Habár a kifizető az esetünkben az ingatlan átadása miatt nem vont le adóelőlegeket, ettől függetlenül mégis fennáll az igazolás kiállítási kötelezettsége a magánszemély felé. Az igazolásban fel kell tüntetni, hogy az adókötelezettség rendezése a magánszemély kötelezettsége.

Áfa

Az áfafizetési kötelezettség akkor merül fel és amelyet a magánszemélynek az áfával növelt számla alapján meg is kell fizetnie, amennyiben a cég az ingatlanértékesítésre vonatkozóan adókötelezettséget választott előzetesen az áfát illetően. Megjegyzendő még, hogy amennyiben a nevezett ingatlan új építésű ingatlannak minősülne vagy pedig az ingatlan építési telek lenne, akkor mindenképpen felmerül az áfa fizetési kötelezettség, akár adóköteles értékesítést választott előzetesen a cég, akár nem.

Tao-KIVA

Nincs jelentősége annak, hogy a cég melyik adónemhez tartozik az osztalék elszámolása során.