Ez a tartalom 554 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Rendezvényszervezés minősítése általános forgalmi adó tekintetében
2023-04-17
A nemzetközi és magyar adójog utazásszervezési szolgáltatásoknak minősíti az utazásszervezők által a saját nevükben az ügyfeleiknek mint utasoknak nyújtott turisztikai szolgáltatásokat. Kérdéses lehet ugyanakkor a rendezvényszervezés során szervezett utazások kezelése, mivel a konferencia-, és rendezvényszervezés az utazáshoz kapcsolódó szolgáltatásoktól lényegesen különböző szolgáltatások megrendelését és együttes tovább nyújtását jelenti.
A Héa-irányelv rendelkezéseinek megfelelően az Áfa tv. 206. § (1) bekezdés a) pontja utazásszervezési szolgáltatásoknak minősíti az utazásszervezők által a saját nevükben az ügyfeleiknek mint utasoknak nyújtott olyan, jellegadó tartalmuk alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatásokat, amelyek keretében az utazásszervezők a saját nevükben az utasok javára más adóalanyoktól rendelnek meg szolgáltatásnyújtásra, termékértékesítésre irányuló ügyleteket - különösen személyszállítást, szálláshely-szolgáltatást, ellátást és idegenvezetést - és ez utóbbi ügyletek teljesítését az utasok igényei szerint megszervezik, illetve lebonyolítják.
Az Áfa tv. 206. § (1) bekezdés b) pontja alapján az utazásszervezési szolgáltatásokat nyújtó adóalanyok tekinthetők utazásszervezőnek, vagyis az árrésadózás alkalmazása az adóalanyok részéről akkor merülhet fel, ha tevékenységük utazásszervezési szolgáltatás nyújtására irányul, függetlenül attól, hogy azt milyen szervezeti formában - például utazási irodaként - végzik.
Az árrésadózás alá eső utazásszervezési szolgáltatás tartalmát az Áfa tv. 206. § (1) bekezdés a) pontja részletezi, mely szerint utazásszervezési szolgáltatásnak minősül az adóalany által - saját nevében - utasnak nyújtott olyan, jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany vagy adóalanyok által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) szükséges.
Az árrésadózás alá eső utazásszervezési szolgáltatás legfontosabb fogalmi ismérve, hogy annak túlnyomó részben turisztikai célúnak kell lennie.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szervezett utazás (túlnyomó részben) nem turisztikai célú, a szolgáltatásra az árrésadózás szabályai nem alkalmazhatók, még akkor sem, ha az ügylet az utazásszervezés egyéb feltételeinek megfelelne.
Az utazásszervezési szolgáltatás legfőbb fogalmi ismérvének tehát az utazásszervező által végzett sajátos közvetítési és szervezési tevékenység, valamint a turisztikai cél tekinthető.
Ezek közül bármelyiknek a hiánya már önmagában kizárja az Áfa tv. XV. fejezete szerinti különös adózási mód alkalmazását, ezért a különféle ügyletek megítélése során elsődlegesen a fenti kritériumok megvalósulását kell megvizsgálni.
A szervezői tevékenység megvalósulásának hiánya alapján különíthetők el az utazásszervezési szolgáltatástól az Áfa tv. 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatások (például a szállás-közvetítés).
Az Áfa tv. 206. § (1) bekezdés a) pontjában leírtaknak megfelelő, ugyanakkor a 24 óra időtartamot meg nem haladó szolgáltatások, illetőleg az éjszakai szálláshelyadást nem tartalmazó szolgáltatások szintén utazásszervezési szolgáltatásoknak minősülnek.
Az Áfa tv. 206. § (4) bekezdése külön rendelkezik arról, hogy az Áfa tv. XV. fejezete szerinti különös szabályok nem alkalmazhatók az utazásközvetítők (ügynökök) tevékenységére, akik/amelyek az utazásszervezők megbízásából, azok nevében kötnek megállapodást az utasokkal.
Az Áfa tv. XV. fejezete szerinti különös szabályok alkalmazását nem befolyásolja önmagában az a tény, hogy az utasok azonos vagy eltérő időpontban rendelik meg egyazon úthoz tartozóan az egyes szolgáltatásokat.
Az utazásszervezők ugyanis végső soron az utasok részére ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, függetlenül attól, hogy arra az utasok a megrendelésüket egyben vagy külön-külön adják le.
Nem lehet tehát a megrendelés időpontjától függővé tenni azt, hogy milyen adózási mód vonatkozzon az utazásszervezők szolgáltatásaira.
Rendezvényszervezés utazásszervezés keretében
Kérdéses lehet a rendezvényszervezés során szervezett utazások kezelése, például, ha tudományos konferenciát szervez az adóalany, ugyanakkor a vidéken élő résztvevők számára esetlegesen szállást is megrendel. Ilyen esetekben a hivatalos álláspont szerint a szervezés rendezvény lebonyolítására (és nem az utazás érdekében) történik.
A konferencia-, illetve rendezvényszervezés az utazáshoz kapcsolódó szolgáltatásoktól lényegesen különböző szolgáltatások megrendelését és együttes továbbnyújtását jelenti (például terembérlés, hangosítás, előadók biztosítása, tolmácsolási szolgáltatás, büfé biztosítása stb.).
A rendezvényszervezés valódi tartalma szerint még akkor is különbözik az utazásszervezéstől, ha többnapos konferencia okán szállásról és egyéb ellátásról is gondoskodni kell.
A rendezvényszervezés nem tartozik az Áfa tv. XV. fejezetében szabályozott adózási mód alá.
Abban az esetben, ha az utas csupán szállást rendel meg az utazásszervezőtől, akkor - hasonlóan a menetjegy értékesítéséhez hasonlóan - főszabályként azt mondhatjuk, hogy nem utazásszervezés, hanem közvetített szolgáltatás nyújtása történik az utazásszervező részéről, így a szolgáltatás nem az árrésadózás szabályai szerint adózik.
Itt is előfordulhat, hogy az utazásszervező nem csupán szállást közvetít, hanem azzal kapcsolatban valamilyen többlettevékenységet (pl. szervező) is kifejt, ilyenkor pedig nem elvitatható az árrésadózás szabályai szerinti adózás.
Mondhatjuk, hogy igazából csak az utazásszervező képes azt eldönteni, hogy amikor szállást foglal az utasnak, akkor ő azzal kapcsolatban fejt-e ki a közvetített szolgáltatáson túlmutató szervező tevékenységet is, vagy csak az Áfa tv. 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatást nyújt.
Utazásszervezőnél felmerülő egyéb költségek
Vannak olyan egyéb szolgáltatások vagy értékesítések, amelyek az utazásszervezőnél merülnek ugyan fel, de nem feltétlenül utazás lebonyolítása, szervezése során.
Ilyenek lehet például az autóbérlés, idegenvezetés, városkártyák, egyéb kedvezmény-kártyák szervezése, intézése, vízumok, engedélyek, belépők, színházjegyek szervezése, könyv, útikönyv értékesítése, gyógyszolgáltatás (gyógyfürdő-szolgáltatás), sportszolgáltatás, terembérlet, a szálloda által a vendég javára mástól igénybe vett szolgáltatások (például internet, telefon).
Amennyiben ezek önmagukban állnak, és nem egy meghatározott, az adóalany által szervezett, bonyolított utazás során hasznosulnak, nem minősülnek az Áfa tv. XV. fejezetében szabályozott utazásszervezési szolgáltatásnak, hanem az Áfa tv. általános szabályai szerint ítélendők meg.
Amennyiben egy adóalany cég egy utazásszervezőtől szállást, repülőjegyet, továbbá szakmai előadásokhoz szükséges feltételek biztosítását (ti. terem leszervezését, az adott előadások lefolytatásához szükséges tárgyi feltételek biztosítását stb.) rendeli meg, akkor a szolgáltatás nem tartozhat az árrésadózás szabályai alá, hiszen - bár a megrendelő ugyan minősülhetne utasnak mind a 2021. január 1-jei szabályok, mind pedig a 2021. január 1-jével hatályba lépő szabályok értelmében - a szolgáltatás (az utazásszervező által is ismerten) nem túlnyomó részben turisztikai célú, így az nem lehet árrésadózás alá eső utazásszervezés, ami azt jelenti, hogy az az általános szabályok szerint adózik.
Ez a megközelítés alkalmazandó akkor is, ha az üzleti utazás megszervezése során az utazásszervező turisztikai jellegű programokat (például városnézés, idegenvezetés) is biztosít.
Ebben az esetben ugyan valóban van az utazásszervezésnek turisztikai eleme, azonban az nem túlnyomó részben van jelen, hiszen az utazás alapvető célja szakmai, nem pedig turisztikai.
Általánosságban elmondható, hogy a köznapi értelemben vett rendezvény- és konferenciaszervezés – függetlenül attól, hogy annak keretében szállást, ellátást vagy turisztikai jellegű programokon való részvételt is biztosítanak – a jellegadó tartalma alapján a rendezvények és konferenciák lebonyolítására irányul, vagyis elsődlegesen nem turisztikai célokat szolgál.
A turisztikai cél hiánya okán az üzleti utazásokra sem alkalmazható a különös adózási mód, feltéve, hogy az üzleti, illetve szakmai tartalomnak a megvalósítására az utazásszervező által nyújtott szolgáltatás részelemeként kerül sor. Azt, hogy milyen szempontok alapján állapítható meg egy adott, rendezvényszervezésként nevesített szolgáltatáscsomag esetében az, hogy az egyes szolgáltatáselemei alapján elsődlegesen turisztikai vagy egyéb célokra irányul-e, az EUB esetjogát célszerű segítségül hívni.
Áfatörvény:
Egyéb adótörvények:
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
- 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
- 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
- 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
- 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
- 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1990. évi C. törvény a helyi adókról
EKÁER rendelet:
Termékdíj törvény: