Ez a tartalom 52 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Egyenes vagy fordított áfa?
2022-03-17
Adott egy parketta kiskereskedelemmel foglalkozó cég, akitől leendő partnere parkettát vásárolna „lerakással”. A leendő vevő új lakások építéséhez használja a megvásárolt parkettát, amely szintén az új lakásokban lenne lerakva a parkettát értékesítő cég által. A leendő vevő fordított adósan szeretne szerződni, mert szerinte a burkolás fordított adózás alá esik. Szerződés még nem készült. Az értékesítő cég egyenes adózással szeretne szerződni a partnerrel.
A válasz megadásánál abból indultunk ki, hogy a kereskedő cég és a vevő áfa-körbe tartozó (nem alanyi adómentes) vállalkozás. Az Áfa tv. nem tartalmaz olyan szabályt, amely szerint a burkolás automatikusan fordítottan adózik. Egyrészt a fordított adózás akkor irányadó, ha az ügyletben érintett mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett és áfa fizetésére kötelezett adóalany. Másrészt ezen túl a burkolás – mint egyéb szerelési munka – az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerint, akkor adózik fordítottan, ha az áfa tekintetében szolgáltatásként adózik, valamint ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására irányul, feltéve, hogy a létrehozatal, bővítés, átalakítás, megváltoztatás engedélyköteles (építési engedély, tudomásulvételi eljárás, egyszerű bejelentés).
A jogértelmezési probléma abban áll, hogy nem minden esetben állapítható meg egyértelműen a szóban forgó ügylet adózási jogcíme (termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás) áfa vonatkozásában.
A szóban forgó ügyletet nem lehet két önálló ügyletnek (egyik a parketta értékesítése, másik a lerakás elvégzése) tekinteni, hanem egy ügyletként kell leadózni, termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás jogcímén.
Tudomásunk szerint a NAV jogértelmezése alapján a leírt ügylet termékértékesítésként adózik, ha a lerakás elvégzése nélkül a kereskedő cég nem adná el a parkettát (pl. jótállást, szavatosságot akkor vállal, ha ő végzi el a lerakást).
A fordított adózás alkalmazása akkor jöhet szóba, ha annak említett alapfeltétele fennáll és a kereskedő cég egy bizonyos állapot, eredmény megvalósítását, illetve elérését célzó szolgáltatás nyújtására (jelen esetben a parkettázás elvégzésére) vállal kötelezettséget, amely szükségszerűen a parketta megrendelő részére történő átadásával jár együtt.
Álláspontunk szerint ezt a jogértelmezést megalapozza, ha a kereskedő cég tevékenységei között a parkettázás is szerepel és már több alkalommal is nyújtott ilyen szolgáltatást (parkettázás).
Amennyiben ez a helyzet nem áll fenn, akkor ez a körülmény azt erősíti, hogy termékértékesítésről van szó, amelyre az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja nem vonatkozik.
Ha nem alkalmazható a fordított adózás, akkor az egyenes adózás irányadó, azaz fel kell számítani a 27% áfát.
Mindezzel együtt: mindenképpen javasoljuk a NAV-állásfoglalás beszerzését.
Építőipari megrendelői szolgáltatás számviteli elszámolása
Építőipari fővállalkozó megrendelője megrendelői szolgáltatásról (a fővállalkozó által számlázott összeg 5%-a) számlát állít ki a fővállalkozó részére. Hogyan helyes a megrendelői szolgáltatás számviteli elszámolása? Alvállalkozóként vagy igénybe vett egyéb szolgáltatásként kell könyvelni?
Az eÁFA rendszer új korszakot hozott az adóbevallások területén. Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke, aki részt vett az eÁFA rendszer egyik első tesztelésében, kijelentette, hogy bár néhány hiányosság fennáll, azok ellenére a program működőképes és hatékony. A kisebb cégek számára könnyen alkalmazkodható, és az új lehetőségek segíthetik a könyvelőket az adminisztráció csökkentésében. Tegye fel a pontot az adózási kihívásokra az eÁFA rendszerrel! Kattintson az Adó és Tb Különszámra, hogy megismerje a digitális adózási megoldásokat, és döntsön a legjobb módról a bevallás leadására!
Áfatörvény:
Egyéb adótörvények:
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
- 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
- 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
- 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
- 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
- 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1990. évi C. törvény a helyi adókról
EKÁER rendelet:
Termékdíj törvény: