Milyen elszámolási teendők merülnek fel termékimport esetén?

2022-01-19

Napjainkban az internetes csomagküldő kereskedelem egyre nagyobb népszerűségnek örvend és a jól ismert pandémiás körülmények közepette a tendencia alighanem a jövőben is folytatódik. Az alábbiakban a csomagküldő kereskedelemmel összefüggő, magyar vállalkozásokat érintő aktuális vám- és áfaszabályokat járjuk körbe.

Könyvelőként manapság már a legkisebb webáruháznál (aki mondjuk katás alanyi mentes egyéni vállalkozás keretében indította el azt) sem szabad meglepődnünk azon, hogy külföldről szerzi be az árukészlete egy részét, vagy akár teljes egészét, hiszen rengeteg olyan termék létezik a világon, amit Magyarországon nem forgalmaznak. Amennyiben ilyenkor egy magyar vállalkozó megtalál egy olyan piaci rést, ahol valós igény merül fel egy-egy ilyen termék iránt, akkor teljesen logikusan ki is fogja használni azt. Nézzük tehát most meg, hogy mi a helyzet, a harmadik országból (pl. Kína, USA, Ausztrália, Ukrajna, Szerbia stb.) történő termékbeszerzéssel!

A kérdés áfa-vonatkozásai

Kezdjük az áfa témájával, tekintetbe véve a 2021. július 1-jével hatályos változásokat. 

Közösségi szinten eltörölték a 22 eurós áfamentes értékhatárt, és onnantól értékhatártól függetlenül az összes harmadik országból érkező termékre meg kell fizetnie mindenkinek a saját országában az import áfát. 

Véleményünk szerint mindez elsősorban a magánszemélyeket érinti rosszul, hisz a vállalkozók eddig is általában ezen értékhatár felett importáltak. Ráadásul, amíg eddig az ilyen kis értékű küldeményeket simán kézbesítette a posta, addig most július óta meghosszabbodik a teljes folyamat a vámeljárással, aminek ráadásul díja is van. Tehát egy ilyen kis értékű Európai Unión kívüli rendelés esetén még ezzel is kalkulálni kell pluszban mindenkinek, nem csak az import áfával.

Az import áfán túl a vámmal kapcsolatos mértékek és szabályok viszont nem változtak lényegesen. Továbbra is csak 150 eurós értékhatár felett vámköteles az áru, mert addig vámmentesség van. 151–999 euró között a kereskedelmi vámtarifa szerinti vámot szabják ki az adott termékre, 1000 eurótól pedig a kereskedelmi vámszabályokat kell figyelembe venni. 

Júliustól az új szabályozás egyébként három fajta vámeljárást különböztet meg:
a) A harmadik országbeli adóalany (eladó) bejelentkezik az IOSS rendszerbe és beszedi, valamint havonta rendezi a tagországok felé a 150 EUR alatti import áfákat.
b) Egyszerűsített vámeljárás azon postai, gyorspostai szolgáltatókon keresztül, akik halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkeznek (ezt ők havonta rendezik a magyar adóhatóság felé, és itt mindenképpen 27%-ot fizetünk azon termékek esetében is, amelyek egyébként itthon kedvezőbb áfakulcs alá tartoznának).
c) Ugyanúgy, mint eddig, azaz vámeljárásban a vámhatóság szabja ki, és a határozat alapján még a kiszállítás előtt be kell fizetnünk az áfát.

Mi a helyzet a számviteli elszámolással a vám és az áfa tekintetében?

A számviteli törvény 47. §-a átfogóan az eszközökre vonatkozóan tartalmazza azon szabályunkat, hogy a bekerülési értéknek része például a fuvarozási költség, de ugyanúgy a vámteher is. Ettől függetlenül ezt a paragrafust nyugodtan a készletekre is vonatkoztathatjuk, de akár az anyagbeszerzésekre is. Egészen pontosan az (1) bekezdés utolsó mondatát érdemes szem előtt tartanunk a vám könyvelésekor:
„Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.”
A (3) bekezdés ír egyébként arról, hogy a levonható áfa viszont nem lesz a bekerülési érték része, ami teljesen logikus is. Gondoljunk csak bele egy sima magyar beszerzés könyvelésébe, ott sem lesz a készletünk vagy az eszközünk része az, hanem a 4661-es főkönyvi számra kerül, és szembeállíthatjuk majd az adott időszaki fizetendő áfánkkal, vagyis azt fogja csökkenteni.
„A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada.”

Természetesen, ha valaki nem áfás (pl. alanyi adómentes vállalkozás esete), vagy valamiért éppen nem vonhat le áfát, akkor a vámeljárás keretében megfizetett import áfa számára nem visszaigényelhető, és akkor természetesen az is a bekerülési érték részét képezi. Aki pedig élhet levonási jogával, annak a ’65-ös áfabevallás 70. sorába [„Importált termék után (kivetéssel) megfizetett adó levonható része”] kell beállítania levonhatóként az adott hónapban vámeljárás keretében már megfizetett áfát.

A könyvelési tételeknél beépítettük egy átvezetési számlát, amelyek így alakulnak:
T 261 vagy 814 Áruk (attól függően, hogy van-e évközi készletnyilvántartás vagy nincs) / K 465 Vám és áfa elszámolási számla
T 3681 Különféle egyéb követelések / K 465 Vám és áfa elszámolási számla
T 4661 Előzetesen felszámított áfa / K 3681 Különféle egyéb követelések

Fontosnak tartjuk még megemlíteni, hogy külföldi (főleg kínai) beszerzések esetén gyakran előfordul, hogy az eladó nem küld számlát sem elektronikusan, sem pedig a csomagban, vagy pedig nem megfelelő összegről küldi azt. Természetesen a gyanús tételeknél a vámosok ilyenkor mindig bekérik az adott tétel utalási bizonylatát, és az fogja képezni a vámkiszabás alapját. Ilyen esetekben, ha sehogy sem tudunk a külfölditől megfelelő összegű számlát szerezni, akkor ez a vámhatározat alapját tudja képezni a könyvelésben a költségelszámolásunknak, tehát az nem fog sérülni.

Környezetvédelmi termékdíj

A vámon és áfán túl érdemesnek tartjuk még megemlíteni a környezetvédelmi termékdíj kérdéskörét is (2011. évi LXXXV. törvény). Hiszen, ha valaki külföldről (akár közösségből, akár harmadik országból) szerez be bármit, akkor az szinte biztos, hogy valamilyen csomagolásban érkezik Magyarországra. Legyen az akár csak egy raklap vagy papírdoboz, de legtöbbször hungarocell, celofán és egyéb műanyag csomagolószerek is érkeznek. Tehát ha maga a termék nem is termékdíjköteles, mert mondjuk nem műszaki cikket, gumiabroncsot, kenőolajat, akkumulátort vagy reklámhordozó papírt importálunk külföldről, a behozó fél biztosan az lesz maga a csomagolás miatt, amiben az áru az országba érkezik. Ne legyenek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy az adóhivatal nem jön rá arra, ha ilyen kötelezettségünk lenne. Hiszen ők az adatbázisaikból könnyen össze tudják futtatni, hogy ki hozott be bármit is külföldről (pl. vámhatározatokból, ’A60-as közösségi összesítő nyilatkozatokból), és vajon vallott-e be termékdíjat csomagolóanyag miatt.

Ezen kötelezettség alá egyébként az ilyen tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül kell bejelentkezni az adott évi ’TKORNY nyomtatványon. A bevallásokat a környezetvédelmi termékdíjról (’KTBEV) pedig negyedévente negyedévet követő hó 20-áig kell benyújtani, és megfelelő analitikával kell alátámasztani, amelyben az adott időszakban az országba behozott csomagolószerek súlyát vezetjük. A termékdíj megfizetésének kötelezettsége is igazodik a bevallási határidőkhöz, ami alól kivételt csak a negyedik negyedév képez. Az utolsó negyedév vonatkozásában ugyanis előleget kell bevallani, mégpedig a harmadik negyedévre vonatkozó bevallás keretében, és december 20-áig meg is kell azt fizetni. Majd pedig a negyedik negyedévi bevallásban a tényleges kötelezettség alapján el is kell vele számolni.

Végezetül pedig nézzük meg ennek a kötelezettségnek a számviteli elszámolását is!

1. Ha termékdíj felmerülése a beszerzéshez kapcsolódik (a csomagolóanyag tipikusan ilyen véleményem szerint), akkor a fentebb már említett 47. § alapján az eszköz (anyag, áru) bekerülési értékének része lesz [konkrétan a (2) bekezdés d) pontja meg is nevezi a környezetvédelmi termékdíjat]:
T 261 vagy 814 Áruk (attól függően, hogy van-e évközi készletnyilvántartás vagy nincs) / K 463-4 Költségvetési befizetési kötelezettségek és azok teljesítése

2. Ha pedig a termék értékesítéséhez kapcsolódik, akkor a számviteli törvény 81. § (2) bekezdés e) pontja alapján egyéb ráfordításként számolandó el:
T 867 Adók, illetékek, hozzájárulások / K 463-4 Költségvetési befizetési kötelezettségek és azok teljesítése.