Adomány vagy támogatás?

2022-01-19

A gazdasági élet szereplői között nemcsak a nyereségérdekelt vállalkozásokat találhatjuk meg, hanem olyan gazdasági szervezeteket is, amelyek nem eredményorientáltak. A nyereség elérésében nem érdekelt nonprofit szervezetek, más megközelítésben civil szervezetek életében lényeges kérdés az adomány és támogatás megkülönböztetése, elhatárolása.

Civil szervezetek közé az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 2.§.6. pontja alapján, a civil társaságot, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesületet valamint az alapítványt soroljuk. Civil szervezet nem alapítható gazdasági tevékenység céljára ugyanakkor a civil szervezet is jogosult vállalkozói tevékenységet is folytatni. Gazdasági-vállalkozási tevékenységet illetően a Civil törvény 17.?§ (1)–(3) bekezdései az irányadóak, miszerint a civil szervezet a céljai megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat, feltéve, ha ez nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységét. A civil szervezet abban az esetben minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységet végzőnek amennyiben az éves összes bevételén belül a 60%-ot eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétele. Amennyiben ez így alakulna, akkor az adóhatóság az egyesülettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást indít.

A nonprofit (civil) szervezetek bevételeire elsődlegesen jellemző, hogy nem egy elvégzett teljesítést számláznak, hanem valamilyen forrásból szereznek bevételt, azaz a juttatások különböző formái a meghatározóak. A juttatások eltérő volta abban jelentkezik, hogy a juttatást befogadó szervezet milyen besorolású. Ennek alapján léteznek közhasznú szervezetek, melyek juttatást illetően kaphatnak adományokat, valamint nem közhasznú szervezetek, amelyek adományokat nem fogadhatna be, de támogatásokat igen.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény) meghatározása alapján civil szervezetnek tekinthető a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület. A nonprofit szervezetek, azaz az egyesületek, alapítványok (civil szervezetek) és a köztestületek, közalapítványok alapítására és működésére vonatozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), illetve a Civil törvény tartalmazza.

Adomány

Az ingyenes juttatások körében megkülönböztetünk adománynak minősülő és adománynak nem minősülő támogatásokat, amelyekhez eltérő szabályok kapcsolódnak. 

A Tao törvény 4.§ 1/a. pontja értelmében adománynak minősül

• a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására;
• az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására;
• a közérdekű kötelezettségvállalás céljára

Közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének támogatása lehetséges az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény) melynek értelmében a törvény alkalmazásában adomány a civil szervezetnek létesítő okiratban rögzített céljaira ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás (Civil törvény 2. § 1. pont). Civil szervezetnek minősül, ezáltal adomány adható a Civil tv. 2. § 6. pontja alapján a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület részére (a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével), továbbá az alapítvány számára (kivéve a közalapítványt, illetve a pártalapítványt).

Az adózás előtti eredményt csökkenti a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, a civil törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
- 20 százaléka tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka - közhasznú szervezet;
- 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési Alap;
- 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

A tartós adományozás során a feleknek írásban kell megállapodniuk. A támogató vállalja, hogy a megállapodás évében és az azt követő három évben támogatja a közhasznú szervezetet. Pl. amennyiben ez az időszak csak 3 év, tehát nem teljesül a tartós adományozásra vonatkozó feltétel, akkor csak a nevezett 20% az, amivel (valamennyi feltétel együttes teljesülése esetén) számolni lehet.
Amennyiben egy alapítvány közhasznú szervezetként működik, valamint a törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására adott juttatás ténylegesen adománynak minősül, akkor a Tao törvény 3. számú melléklet B) rész 17. pont szerinti igazolás birtokában vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség lesz a támogatónál. Ha viszont a juttatás nem tekinthető adománynak, illetve nincs külön nevesítve az elismert költségek között akkor a támogatónak a Tao törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja szerint növelnie kell a juttatással az adózás előtti eredményét. 

Az Áfa kérdései

Felmerülhet a kérdés, hogy az adományozás során létezhet –e áfafizetési kötelezettség, illetve az adományt érintő áfát valamely formában rendezni kell?
Kiindulási pont az, hogy termékátadás során az adományt nem érinti az áfa abból a szempontból, hogy nincs kiszámlázás, mivel adományról van szó és nem termékértékesítésről. Ebben az esetben a mindenkori áfamérték felszámítása a felek között fel sem merülhet. Ugyanakkor az áfát illetően felmerülhet áfa fizetési kötelezettség az adományozó oldalán, feltéve, amennyiben az átadott termékekre vonatkoztatva korábban az adományozót, mint adózót levonási jog illette meg. Ettől eltérő az a gyakorlat az áfát illetően, ha az adomány közcélúnak minősül, akkor a korábban levonásba helyezett áfát illetően nincs fizetési kötelezettség az áfatörvény 11.§ (3) bekezdés a) pont, 14.§ (3) bekezdés, 259.§ 9/A. pontok értelmében.

Támogatás

Léteznek közhasznú besorolással nem rendelkező szervezetek is, ahol adomány ugyan nem létezik, de támogatás bizonyos feltételekkel adható. Kiindulási pont az, hogy ezek a szervezetek is a Társasági adótörvény (Tao.) hatálya alá tartoznak. A Tao. törvény 8. § (1) bekezdése alapján növeli az adózás előtti eredményt mindazon költség, ráfordítás, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, külön tekintettel a Tao törvény 3. számú mellékletében rögzített rendelkezésekre. Ennek lényege, hogy a juttató felé a civil szervezetnek két nyilatkozattételi kötelezettsége létezik. 
Az első nyilatkozatot a civil szervezetnek a juttatás időpontjában kell kibocsátania, miszerint a szervezet a juttatást bevételként elszámolta, és a juttatás nélkül számított adózás előtti eredménye, adóalapja nem negatív, továbbá az ingyenes juttatás értékére jutó társasági adót megfizeti. A második nyilatkozat kibocsátására a társaságiadó-bevallás elkészítését követően kerül sor, immár a tényadatok birtokában. Tehát létezik két nyilatkozat, az első nyilatkozat a várható, a második nyilatkozat pedig a tényadatokról. A juttató oldalán ez azért szükséges, mert ezen két nyilatkozat alapján lesz jogosult arra, hogy a támogatást elismert ráfordításként számolhatja el.
Ez annyit jelent, hogy csak azokban az esetekben kell megemelni a társasági adó alap¬ját a támogatás összegével, amennyiben a támogató társaság nem rendelkezik a támogatott nyilatkozatával, melynek értelmében a támogatott adóalapja akkor sem válik negatívvá, ha nem részesült volna támogatásban. Tehát ebben az esetben a nevezett nyilatkozatokra van szükség.

Közhasznú alapítvány egyik lehetséges tevékenysége utáni adófizetési kötelezettség

Az előzőekben leírtak alapján, ha sikerült már realizálni az adományt, akkor azt valamilyen formában fel is kell használni az alapítvány cél szerinti tevékenységéhez igazodóan. Egy példa szerint az alapító okiratban meghatározott célok: önszerveződő kulturális kör támogatása, információs szolgálat biztosítása, ifjúsági sportegyesületek támogatása. Az alapítvány szeretne egy fesztiválszerű rendezvényt tartani. A rendezvényen díjazná a helyezést elérőket ajándékutalványokkal. Kísérő programként pedig egy kórus és egy táncegyesület lépne fel, számlát kiállítva a fellépési díjról. Adózási oldalon kérdéses, hogy elszámolható-e a résztvevők megvendégelése és a díjazottak ajándékutalványára fordított összeg adómentesen.

A kérdésre vonatkoztatva az Szja. törvény 1. számú mellékletének 8.35. pontjában foglaltak az irányadóak. Ennek értelmében adómentes a helyi és/vagy kisebbségi önkormányzat, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, az egyház által a lakosság, a közösség széles körét érintő (de nem zártkörű), azonos feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport és szabadidős és más helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel ital. Adómentes továbbá a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben, résztvevőnként azonos ajándék is. A példában foglaltak megfelelnek a hivatkozott törvényhelyi előírásoknak, tehát az alapítvány által szervezett rendezvény (összefüggéssel a cél szerinti tevékenységgel) felmerülő költségei adómentesek. A résztvevők oldalán sem merül fel adófizetési kötelezettség.