További felhatalmazás a héa-rendszertől eltérő különös intézkedésekre

2021-09-27

Az EU közös hozzáadottértékadó- rendszere (héa-rendszer) a nemzetközi viszonylatban működő vállalkozások számára nem ismeretlen. Az Európai Unió jelenleg hatályos szabályozását a 2006/112/EK irányelv tartalmazza. Magyarország még 2017-ben kért felhatalmazást arra, hogy az irányelvtől eltérő intézkedést vezethessen be.

A hozzáadottérték-adót az EU-ban fizetés fejében végzett ügyletekre alkalmazzák, melyek keretében az adóalanyként eljáró személyek – ideértve a magánszemélyeket, valamint a vállalkozásokat is-, munkájuk során adóköteles termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végeznek. Az ilyen személyek által végzett behozatalok is héa kötelesek.

Adóköteles ügyletek közé tartoznak:

• az EU-n belüli termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás
• az uniós országok közötti termékbeszerzés (áruk egyik EU országban található vállalkozás által valamelyik másik EU országban található vállalkozás részére történő értékesítése, feladása vagy szállítása)
• az áruk EU-n kívüli országból történő behozatala az EU-ba

Az adóztatás helyét meghatározza az ügylet jellege, az értékesített termék típusa, valamint az, hogy a folyamat során fuvarozásra sor kerül-e. Az általános szabályok alól bizonyos esetekben természetesen vannak kivételek.

Annak megakadályozása érdekében, hogy a tagállamok által alkalmazott normál héa-mértékekben meglévő eltérések egyenlőtlenségekhez és bizonyos tevékenységi ágazatokban a verseny torzulásához vezessenek, egy minimálisan 15 %-os normál mértéket határoz meg a jelenlegi szabályozás, de rögzíti a meghatározott érték felülvizsgálatának lehetőségét. Az irányelv mellékletében felsorolt áruk és szolgáltatások tekintetében egy vagy két, legalább 5 %-os kedvezményes adómértéket meghatározhatnak a tagállamok. Bizonyos körülmények fennállása esetén a szabályok alól számos kivétel alkalmazására is sor kerülhet (pl. alacsonyabb adómérték egyéb áruk és szolgáltatások esetében).

Az irányelv hosszan, 10 fejezeten keresztül rendelkezik az adómentességekről, melyek közül a legtöbb adólevonási jog nélküli mentesség pl.: orvosi ellátás stb., de vannak adólevonási joggal bíró mentességek is. A legtöbb mentesség kötelező az uniós országokra nézve, de vannak melyek választhatók.  Az adóalanyok levonhatják az adóköteles ügyletekre felhasznált megvásárolt termékekre vagy szolgáltatásokra kifizetett héa összegét abban az uniós országban, ahol az ügyletre sor került. Bizonyos esetekben az adólevonási jog korlátozható, valamint a levonás korrekciójára kerülhet sor.

Héa általában valamennyi adóköteles termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végző adóalany által fizetendő. Ebben az esetben is vannak természetesen kivételek, például azon ügyletek, melyeknél az ügyfél fizeti a héá-t vagy azon adócsalás szempontjából érzékeny értékesítések amikor szintén az ügyfél által kerül a héa megfizetésre. Az irányelv külön kitér az adócsalást, adókikerülést megelőző intézkedésekre.

Az irányelvet számos alkalommal módosították, ideértve a Covid19-világjárvány következtében szükségessé vált módosításokat.

A 2006/112/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban, főszabályként az adóztatandó termékértékesítést vagy szolgáltatást végző adóalany köteles megfizetni az adóhatóságoknak a hozzáadottérték-adót (héa).

A Bizottságnál 2017. július 13-án iktatott levelében Magyarország felhatalmazást kért arra, hogy a 2006/112/EK irányelv ezen cikkétől eltérő intézkedést vezethessen be a felszámolási vagy bármely más fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt álló adóalanyok által teljesített bizonyos értékesítések, vagy szolgáltatásnyújtások esetében a héa megfizetéséért felelős személy vonatkozásában. 

Magyarország szerint ezen eljárások hatálya alatt álló adóalanyok gyakran nem teljesítik héafizetési kötelezettségüket az adóhatóság felé. A vevő ugyanakkor – adólevonási joggal rendelkező adóalanyként – a rá áthárított héát levonhatja, ez pedig hátrányosan érinti a költségvetést és a felszámolást finanszírozza. 

A magyar hatóság olyan csalásokat is tapasztalt, amikor a felszámolás alatt álló vállalkozások fiktív számlákat adtak ki működő vállalkozásoknak, így ez utóbbiak jelentős mértékben csökkentették fizetendő adójukat, a számlakibocsátó általi adófizetés ugyanakkor nem volt biztosított. 

Mindezekre tekintettel a Tanács (EU) 2018/789 végrehajtási határozata felhatalmazta Magyarországot, hogy a fordított adózást alkalmazza a felszámolási vagy bármely más fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt álló adóalanyok által teljesített tárgyieszköz-értékesítések és a szokásos piaci árat tekintve 100 000 HUF-ot meghaladó összegű termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetében. A felhatalmazás határozott időre 2021. december 31-ig szólt. A Bizottság 2021. február 18-án iktatott levelében Magyarország kérte fenti felhatalmazás 2026. december 31-ig történő meghosszabbítását. A Magyarország által szolgáltatott információk alapján a fordított adózási mechanizmusnak az említett típusú ügyletekre történő alkalmazása eredményesnek bizonyult az adóbeszedés egyszerűsítése és az adócsalás megelőzése terén. A Covid19-világjárvány gazdasági hatásai a felszámolások számának ugrásszerű megnövekedéséhez vezethetnek a közeljövőben, melyek indokolják a korábbi intézkedések meghosszabbításának szükségességét. A felhatalmazás meghosszabbítását a kérelemmel ellentétben az Európai Unió Tanácsa 2021.szeptember 9-én megjelent (EU) 2018/789 végrehajtási rendeletének módosításával 2024. december 31-ig engedélyezte.

Szintén kérdéses pontok, melyek kapcsán Magyarország felhatalmazást kért különös intézkedésre, azok a személygépkocsik bérbevételéhez kapcsolódó rendelkezések. 

Az irányelv követelményeket ír elő abban az esetben, ha a vállalkozás vagyonát képző terméket az adóalany saját, illetve alkalmazottai szükségleteinek kielégítésére vagy általában idegen célra használja. A magyarországi adóalanyok jelenleg a személygépkocsi adóköteles gazdasági tevékenységükkel összefüggő használatával arányos mértékben levonhatják a személygépkocsi bérbevétele után kivetett héát. Az említett héa levonásra való jogosultság érdekében az adóalanyoknak bizonyítaniuk kell, hogy személygépkocsijukat milyen mértékben használják üzleti célra. A rendszer alkalmazása nehézséget jelent, mivel sok esteben nehéz meghatározni a nem üzleti célú használatot. Magyarország olyan különös intézkedés jóváhagyását kérte, amely a nem kizárólag üzleti célokra használt személygépkocsik bérbevételéhez kapcsolódó kiadások esetében a levonható héa összegét százalékos átalányértékként állapítja meg. Becslései alapján Magyarország arra a következtetésre jutott, hogy helyénvaló egy 50 %-os levonási korlát alkalmazása. Ezzel egyidejűleg a nem üzleti célú személygépkocsi-használat esetében fel kell függeszteni a héaelszámolásra vonatkozó követelményt, ha az említett személygépkocsik az 50 %-os levonási korlát hatálya alá tartoznak.

Az áruszállításra tervezett járművek, a különleges rendeltetésű járművek (azaz darus kocsik, tűzoltókocsik, betonkeverő kocsik), a tíz vagy a tíznél több személy szállítására tervezett járművek, valamint a vontatók és a pótkocsik ki vannak zárva a héalevonási jog korlátozásának hatálya alól. 

Azok az adóalanyok, akik nem kívánják alkalmazni az 50 %-os levonási korlátot, hanem a tényleges üzleti célú használat arányában történő héalevonást, számukra az üzleti célú használatra vonatkozó részletes kimutatás alapján lehetőséget kell erre biztosítani. Ezen eltérő rendelkezések alkalmazása hazánknak 2021. december 31-ig volt biztosított. 2021. február 25-én iktatott levélben Magyarország kérelmezte fenti rendelkezések folytatásának lehetőségét. A héabeszedés egyszerűsítése révén a különös rendelkezés eredményesnek bizonyult a vállalkozásokra, adóhivatalra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése terén. Mindezek mellett az intézkedés megelőzi a téves nyilvántartások révén történő adócsalást is. Előzőkre tekintettel hazánk az Európai Unió Tanácsának 2021.szeptember 24-én kelt (EU) 2018/1493 végrehajtási határozatának módosításával megkapta a felhatalmazást a rendelkezés 2024. december 31-ig terjedő meghosszabbítására.