A munkavállaló részére biztosított ingyenes juttatások

2021-09-13

A munkáltató a munkavállalót ingyenes juttatásokban részesítheti. Átadhat a munkavállaló részére ingyen terméket, illetve biztosíthat részére térítés nélkül szolgáltatást, vagy termék használatát ingyenesen engedheti. A következőkben ezt kizárólag általános forgalmi adó szempontjából vizsgáljuk.

A NAV álláspontja szerint a munkavállaló részére ingyenesen biztosított, áfaköteles juttatásról nem kell számlát kiállítani. Természetesen nincs akadálya számla kibocsátásának, de elégséges számviteli bizonylat (pl. átvételi elismervény, szállítólevél, a juttatás tényét rögzítő feljegyzés) kiállítása is. A számviteli bizonylaton rögzíteni lehet az áfa alapját, az áfa mértékét és a fizetendő áfa összegét. Ha erre nem kerül sor, akkor ez nem jogsértő, de külön dokumentumot szükséges készíteni, amelyben ezeket az információkat rögzítik. A NAV álláspontja szerint ingyenes ügyletek esetében tárgyi adómentesség (Áfa tv. 85–87. §), feltételhez kötött adómentesség (pl. Áfa tv. 89. §, 98. §) nem érvényesülhet.

Ingyen átadott termék

Ha a munkáltató a munkavállaló részére ingyenesen átad terméket, akkor az átadással elérni kívánt cél semmiféle módon nem befolyásolja az adójogi megítélést.
Előfordulhat, hogy a munkáltató a munkavállaló munkateljesítményét kívánja elismerni. Ebben az esetben is az Áfa tv. rendszerében a termék ingyenes átadása valósul meg. Ugyanis az Áfa tv. 6. § (5) bekezdése szerint a munkaviszony keretében kifejtett tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek. Ebből adódóan a munkavállaló által „teljesített” munkateljesítmény nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak, így az átadott termék nem képezheti szolgáltatásnyújtás ellenértékét sem.

Az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. E rendelkezés szerint a termék ingyenes átadásának megítélése az Áfa tv. rendszerében annak függvénye, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek beszerzéséhez kapcsolódóan a munkáltatót egészben vagy részben adólevonási jog illette-e meg. 

Általában a munkáltató a munkavállalók részére ingyenes átadni kívánt terméket más személytől szerzi be. Továbbá az esetek többségében már a beszerzéskor tisztában van azzal, hogy a megvásárolt termékeket a munkavállalók részére ingyen átadja. Az Áfa tv. 120. §-a nem teszi lehetővé kifejezetten az ingyenes átadás céljából beszerzett termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított forgalmi adó levonását. Ebből adódóan a termék ingyenes átadása sem minősülhet az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése szerint termékértékesítésnek. Ennek következtében a munkáltatót az ingyenes átadás után általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség nem terheli.

Amennyiben az ingyenesen átadott termék, vagy annak alkotórészének beszerzéséhez kapcsolódóan előzetesen felszámított adó nem merült fel, akkor az ingyenes átadás után semmiképpen sem keletkezhet adófizetési kötelezettség.

Ez az eset áll fenn, ha a termék értékesítője alanyi adómentességet élvezett az értékesítéssel kapcsolatban, vagy az árrés adózás szabályai szerint járt el.

Azonban előfordulhat az is, hogy a munkáltatót adólevonási jog illette meg az ingyenes átadott termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó tekintetében. Ez az eset áll elő, amikor a munkáltató a termék beszerzésekor még nem tudta, hogy a terméket a későbbiekben ingyenesen átadja a munkavállaló részére. Például a munkáltató a továbbértékesítési céllal beszerzett, illetve továbbértékesítési célból előállított árukészletéből származó terméket adja át a munkavállaló részére ingyenesen. Ezekben az esetekben a termék későbbi ingyenes átadásától függetlenül a beszerzést terhelő, az előállítással kapcsolatban felmerült általános forgalmi adó levonását az Áfa tv. 120. §-a lehetővé teszi, kivéve, ha az Áfa tv. más rendelkezése az adólevonást nem tiltja.

A beszerzést terhelő áfa levonhatósága következtében az Áfa tv. 11. § (1) bekezdésének értelmében az ingyenes átadás után áfát kell fizetni. Az adófizetési kötelezettség az ingyenes átadás időpontjában keletkezik. Az adó alapja az átadott terméknek az átadás időpontjában megállapítható piaci értéke, amelynek 27%-a fizetendő adó, kivéve akkor, ha a termék kedvezményes adókulccsal adózik.

Az adófizetési kötelezettség keletkezése nem kerülhető el oly módon, hogy a munkáltató az őt megillető adólevonási jogot előre megfontoltan nem érvényesíti, vagy az adólevonási jogot adminisztrációs hiba folytán nem kerül érvényesítésre. Egyébként is az előbbi magatartás csak akkor fordulhatna elő életszerűen, ha a beszerzés kifejezetten az ingyenes átadás céljából történik, de ekkor az adólevonási jog eleve nem áll fenn. Ugyanis az adófizetési kötelezettséget az adólevonási jog fennállása vonja maga után, ezért nem releváns körülmény, hogy a munkáltató az őt megillető adólevonási jogot bármilyen okból kifolyólag nem érvényesíti.

Ingyenesen biztosított szolgáltatás

Amennyiben a munkáltató a munkavállaló részére nem terméket ad át, hanem szolgáltatás igénybevételét biztosítja ingyenesen (pl. szabadidős programon való részvételt biztosító belépőjegyet), akkor a munkáltató részéről az Áfa tv. 14. § (2) bekezdése szerinti szolgáltatásnyújtás valósulhat meg. E rendelkezés értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

Amennyiben a munkáltató a szolgáltatást eleve amiatt rendeli meg, hogy annak igénybevételét ingyenesen biztosítsa a munkavállalók részére, akkor az Áfa tv. 120. §-ában megfogalmazott, az adólevonási jog gyakorlásához szükséges feltételek nem állnak fenn. Ugyanis a szolgáltatások adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében történő használatára, hasznosítására nem kerül sor. Ennek megfelelően a szolgáltatások igénybevétele kapcsán a munkáltatóra áthárított áfa vonatkozásában teljes mértékben adólevonási tilalom alá esik, mivel a munkáltató az igénybe vett szolgáltatásokat kizárólag a munkavállalók magánfogyasztásának biztosítása érdekében használja fel, illetve annak érdekében hasznosítja.

Az adólevonási jog érvényesíthetőségének hiányában a munkavállalók részére történő ingyenes vagyoni előny biztosításával a munkáltató részéről nem valósul meg az Áfa tv. 14. § (2) bekezdése szerinti szolgáltatásnyújtás, ezért annak kapcsán a munkáltatót áfafizetési kötelezettség sem terhelheti.

Előfordulhat, hogy a munkavállaló részére ingyenesen biztosított szolgáltatáshoz kapcsolódóan felmerült áfa levonására a munkáltatónak lehetősége van. Ez akkor fordulhat elő, ha a munkáltató tevékenységi körébe tartozik az a szolgáltatás, amelyet ingyenesen biztosít a munkavállaló részére.
Például a gazdasági társaság fitnesztermet üzemeltet. Az egyik munkavállalója részére ingyen átad 20 db, 1 hónapos időszakra vonatkozó bérletet. Ebben az esetben a 20 db bérlet szokásos piaci értéke után áfát kell fizetni, tekintettel arra, hogy a munkáltatót a fitneszterem üzemeltetéséhez kapcsolódóan adólevonási jog illeti meg.
Amennyiben a gazdasági társaság alanyi adómentességet választott, akkor a 20 db bérlet szokásos piaci értéke után nem kell áfát fizetnie. Ennek az az oka, hogy a társaság alanyi adómentes státusa folytán a fitneszterem üzemeltetéséhez kapcsolódóan áfa levonására nem jogosult. Ennek következtében az adófizetési kötelezettség keletkezésének előfeltétele már nem áll fenn.

Termék ingyenes használatba adása

Az Áfa tv. 14. § (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. 

Tehát a munkáltatónak áfát kell fizetnie, ha a terméket ingyenesen munkavállalója használatába adja, feltéve, hogy a termék, vagy annak alkotórészének szerzéséhez kapcsolódóan felmerült áfát részben vagy egészben levonható adóként veheti figyelembe.

Amennyiben olyan termékről van szó, amelynek beszerzésére tételes adólevonási tilalom vonatkozik, valamint annak alkotórészére is kiterjed az adólevonási tilalom, akkor a munkáltatónak fizetendő adója nem keletkezhet. Erre az esetre hozható fel példaként, ha a gazdasági társaság cégautóként használt személygépkocsi magáncélú használatát biztosítja ingyenesen a munkavállaló részére. Az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja alapján a cégautóként használt személygépkocsi beszerzését terhelő áfa levonására nincs lehetőség. Az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem vonható le a cégautóként használt személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges termékeket terhelő áfa sem. Az említett jogszabályi rendelkezések következtében a cégautóként használt személygépkocsi, annak alkotórészét képező termék beszerzéséhez kapcsolódóan áfa nem vonható le, ezért a személygépkocsi ingyenes használatának biztosítása miatt a munkáltató terhére fizetendő adó nem keletkezhet.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Kis- és Középvállalkozói Tanácsadó októberi számában olvashatják)