Megjelent a rendelet a legújabb, április 22-i adózási könnyítésekről

2020-04-22

A Kormány az elmúlt napokban számos további adózási könnyítést ígért a vállalkozásoknak a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében. Mindenki türelmetlenül várta a bejelentett intézkedéseket, amelyek végre megjelentek a Magyar Közlöny 2020. április 21-i számában. Lássuk a legújabb adózási könnyítéseket!

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges legújabb adózási könnyítéseket a Magyar Közlöny 82. számában kihirdetett 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmazza.

ADÓBEVALLÁSI ÉS ADÓFIZETÉSI HATÁRIDŐK ELHALASZTÁSA

A társasági adó megállapításának, bevallásának és megfizetésének, valamint az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő társasági adóelőleg megállapításának és bevallásának határideje 2020. szeptember 30. napjára módosul.

A kisvállalati adó megállapításának, bevallásának és megfizetésének, valamint a kisvállalati adóelőleg megállapításának és bevallásának határideje szintén 2020. szeptember 30. napjára módosul.

Az energiaellátók jövedelemadója megállapításának, bevallásának és megfizetésének, valamint az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapításának és bevallásának határideje is 2020. szeptember 30. napjára módosul.

A helyi iparűzési adó megállapításának, bevallásának és megfizetésének, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg megállapításának és bevallásának határideje szintén 2020. szeptember 30. napjára módosul.

Amennyiben az adózó a helyi iparűzési adó és adóelőleg megállapításának és bevallásának kötelezettségét a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első előlegrészlete esedékessége napjáig nem teljesítette, akkor ezen előlegrészlet esedékességekor az előző – korábban bevallott – iparűzési adóelőlegrészlet összegét kell megfizetni. Az adózó ezen adóelőleg-részlet mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóévi adóelőleg összegét.

Az innovációs járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének, valamint az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapításának és bevallásának határideje 2020. szeptember 30. napjára módosul.

A határidő hosszabbítások minden olyan esetben érvényesek, amikor 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között válik esedékessé az éves és soron kívüli adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettség.

Tekintettel arra, hogy 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között már esedékessé válik olyan társasági adóelőleg, kisvállalati adóelőleg, energiaellátók jövedelemadójának előlege, innovációs járulékelőleg, amelyről 2020. szeptember 30-ig kerülhet benyújtásra bevallás, így a Rendelet értelmében az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-, illetve járulékelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben lehet megállapítani és megfizetni az adóelőleget, illetve járulékelőleget.

Az adózó ezen adóelőleg, illetve járulékelőleg mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója, illetve járuléka nem éri el az adóelőleg, illetve járulékelőleg összegét.

BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK ELHALASZTÁSA

A számviteli törvény szerinti beszámolókra és a számviteli törvény felhatalmazása alapján kiadott sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolókra vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.

A határidő hosszabbítás minden olyan esetben érvényes, amikor 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között válnak esedékessé a felsorolt határidők.

A határidő hosszabbítás nem vonatkozik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira.

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, illetve minden olyan gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít (pl. nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet, biztosító.

CSÖKKEN A KIVA MÉRTÉKE

A Rendelet 2021. január 1. napjától csökkenti a kisvállalati adó mértékét 12 százalékról 11 százalékra.

SZÉP KÁRTYÁRA ADHATÓ BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁS EMELÉSE ÉS MENTESÍTÉSE A SZOCHO ALÓL

A Rendelet megemeli a munkavállalónak a 2020. évben, SZÉP kártya formájában, béren kívüli juttatásként adható összeget. Eszerint béren kívüli juttatásnak minősül:
–    a SZÉP Kártya szálláshely alszámlájára utalt támogatás – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 400 ezer forint (korábban 225 ezer forint) összegig,
–    a SZÉP Kártya vendéglátás alszámlájára utalt támogatás – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 265 ezer forint (korábban 150 ezer forint) összegig,
–    a SZÉP Kártya szabadidő alszámlájára utalt támogatás – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 135 ezer forint (korábban 75 ezer forint) összegig.

A Rendelet megemeli továbbá az éves rekreációs keretösszeget is. Eszerint a 2020. évben az éves rekreációs keretösszeg:
a)    ha a munkáltató költségvetési szerv:
–    évi 400 ezer forint (korábban 200 ezer forint), ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
–    a 400 ezer forintnak (korábban 200 ezer forintnak) a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
–    évi 400 ezer forint (korábban 200 ezer forint), ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;
b)    más munkáltató esetében:
–    évi 800 ezer forint (korábban 450 ezer forint), ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
–    a 800 ezer forintnak (korábban 450 ezer forintnak) a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
–    évi 800 ezer forint (korábban 450 ezer forint), ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

A Rendelet a SZÉP Kártyára a 2020. április 22. napjától 2020. június 30. napjáig utalt béren kívüli juttatások tekintetében mentességet ad a szociális hozzájárulási adó alól.

A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten SZÉP Kártyára adott béren kívüli juttatások együttes nettó összege – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a 2020. évben nem haladhatja meg a 400 ezer forintot.

IDEGENFORGALMI ADÓ FELFÜGGESZTÉSE

A Rendelet szerint a 2020. április 26. napjától 2020. december 31. napjáig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie és befizetne, de a megállapított, de be nem szedett adót be kell vallani az adóhatósághoz. A megállapított adót akkor nem kell bevallani, ha annak összege nulla.

FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁGON LEVŐ MUNKAVÁLLALÓ JOGOSULT AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA

A hatályos törvényi rendelkezések szerint, amennyiben a munkavállaló nem a Tbj-ben kivételként felsorolt esetek (pl. csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély) miatt veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot (pl. a koronavírus miatt elrendelt iskolabezárások miatt kell a gyermekéről/gyermekeiről személyesen gondoskodnia), akkor a biztosítása szünetel, tehát nem jogosult a társadalombiztosítási ellátások igénybevételére, így egészségügyi szolgáltatásra sem.

A Rendelet a hatályos törvényi rendelkezéstől eltérően úgy rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet fennállásának időszakában, tehát a veszélyhelyzet kihirdetésétől, azaz 2020. március 11. napjától a veszélyhelyzet megszűnéséig a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

Fontos kiemelni, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló az egészségügyi szolgáltatásra kizárólag abban az esetben jogosult, ha a veszélyhelyzetből kifolyólag van fizetés nélküli szabadságon.

A Rendelet továbbá kimondja, hogy ilyen esetben, 2020. május 1-jétől a munkáltató egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg a munkavállaló után.

Érdemes kiemelni, hogy a munkáltató számára az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés nem lehetőség, hanem kötelezettség.

A Rendelet további előírása szerint az állami adó- és vámhatóság a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ MÉRTÉKÉNEK CSÖKKENTÉSE

A szociális hozzájárulási adó mértéke 2020. július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra fog csökken.

A szociális hozzájárulási adó évközi csökkentésével összefüggésben 2020. július 1-jei hatállyal szükséges az Szja tv-ben az összevont adóalap megállapításánál alkalmazott szabályok módosítása. Ennek megfelelően, amennyiben egy adott jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (feltételezve, hogy az költségként nem elszámolható, vagy azt nem térítik meg a magánszemély számára), úgy az Szja tv. 29. §-a szerint a megállapított jövedelem 87 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni a korábbi 85 százalék helyett. Figyelemmel arra, hogy ugyanezen szabály az adóelőleg megállapítására vonatkozó rendelkezések között is megjelenik, így 2020. július 1-jei hatállyal az Szja tv. 47. § (5) bekezdésében is módosul a 85 százalék 87 százalékra.

A szociális hozzájárulási adó évközi csökkentésével összefüggésben – szintén 2020. július 1-jei hatállyal – szükséges az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló módosítása is. Ennek megfelelően a kifizető által fizetendő ekho mértéke 15,5 százalékra csökken.

A szociális hozzájárulási adó évközi csökkentése miatt 2020. július 1-jei hatállyal emelkedik a kisadózók ellátási alapja is. Ennek megfelelően a főállású kisadózók havi ellátási alapja 50.000 forint tételes adó fizetése esetén 98.100 forintról 102.000 forintra, 75.000 forint tételes adó fizetése esetén pedig 164.000 forintról 170.000 forintra emelkedik.

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász és adószakértő

Lezárva: 2020. április 22.