// Nem elég kiadni, át is kell adni - a nyugtaadási kötelezetts
ÁFA Módszertani Szemle

Nem elég kiadni, át is kell adni - a nyugtaadási kötelezettség

2017-03-02

Csak pénztárgéppel lehet nyugtát adni?
 
A kérdést szabályozó minisztériumi rendeletek [jelenleg a 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet, azon belül a jogszabály 1. számú melléklete] szerint „pénztárgépeseknek” minősülnek a kiskereskedők és a vendéglátók – ez utóbbinál kivételt jelentenek a mozgó szolgáltató helyek. A kereskedelmi törvény szerinti mozgóboltokban csak hordozható készülékek helyezhetőek üzembe, de a pénztárgép használata alól itt sem élveznek felmentést.
 
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a (fő szabály szerint) pénztárgép használatára kötelezett kereskedőnek mi a teendője, ha valamelyik bevásárlóközpontban standot bérel, vagy kitelepül a portékájával. Vennie kell egy hordozható készüléket is?
Szerencsére: nem. Az alkalmi elárusítóhelyeken a kereskedőnek nem kötelező pénztárgéppel teljesítenie a nyugtaadási kötelezettségét, akkor sem, ha egyébként az állandó üzletében erre kötelezett is. Természetesen ez nem jelenti egyben azt is, hogy az érintettek a számla- vagy nyugtaadási kötelezettségük alól is felmentést kaptak. Ennek a kötelezettségüknek az érintettek nyugta-, illetve számlatömbök használatával tehetnek eleget, (természetesen önként is vállalhatják a pénztárgépezést).
 
A leggyakoribb probléma - az átadás elmaradása
 
A vonatkozó Áfa-tv. „főszabálya” (159. §) szerint az adóalanyok elsődlegesen az általuk teljesített értékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról számlát kötelesek kiállítani. Ezen kötelezettség alól mentesül az adóalany (165. §) – többek közt – akkor, ha a termék vásárlásával, a szolgáltatás igénybevételével egyidejűleg, azaz a teljesítés időpontjában, az ellenértéket készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a vásárló kifizeti, és nem kéri számla kibocsátását.
Ilyenkor viszont nyugtát kell adnia az értékesítőnek – függetlenül attól, hogy azt a vevő kéri-e vagy sem (166. §). A nyugtaadás kötelező eleme tehát az a mozzanat, hogy a kiállított nyugtát át is kell adni a vevőnek! Ez természetesen nem jelent kézbeadást: ha a vásárló nem hajlandó azt átvenni – bár minden nehézség nélkül megtehette volna –, az már nem befolyásolja azt, hogy a kereskedő eleget tett az előírásoknak. Ez utóbbit a már említett próbavásárlással ellenőrzi a helyszínen az adóhatóság.
Próbavásárlás (próbafogyasztás vagy próbaszolgáltatás) esetében az ellenőrök készpénzzel fizetnek, és arra kíváncsiak, hogy a bevételt az ellenőrzött kereskedő rögzítette-e a pénztárgépben és megtörténik-e a nyugta kibocsátása és átadása. Még egyszer: az „átadása” is nagyon fontos!
 
Mit mondanak az ellenőrök a vizsgálat végén?
 
A próbavásárlást lezáró ellenőri megállapítások közül az alábbiak lehetnek különösen kellemetlenek:

az eladó

- nem adott nyugtát;
- nem adta át a nyugtát;
- nem megfelelő nyugtát adott.
 
Mit is jelentenek mindezek?
 
„Nem adott nyugtát” – Ez azt jelenti, hogy az a személy, aki a pénztárgépet kezelte, a vevőtől átvette az áru ellenértékét, a kasszába tette, onnan átadta a visszajáró összeget, de a fizetett összeget a pénztárgépbe nem ütötte be és nyugtát sem bocsátott ki.
Fontos – ahogyan arról már volt szó –, hogy a revizorok nem csak azt figyelik, hogy a próbavásárlás során ők kaptak-e nyugtát, hanem azt is, hogy jelenlétük alatt más vevők kaptak-e bizonylatot!
Ugyanez a helyzet akkor is, ha a nyugtaadás kézi nyugta kibocsátásával történik (kellene történnie). Elmulasztotta a nyugtaadási kötelezettségét a vállalkozás, ha van a helyszínen nyugtatömb, de vagy elő sem veszi, vagy elő van készítve, de nem használja, vagy nem minden esetben használja. Megtörténhet, hogy az értékesítés közben betelik a nyugtatömb és nincs a helyszínen üres tömb, ezért az eladó nem tud nyugtát kibocsátani, még ha ez szándékában is állna.
Akkor is mulasztást követ el a vállalkozó – az adóhatóság tapasztalatai szerint a nyugtaadás e sajátos értelmezése is előfordul –, ha az eladó a vevő által fizetett ellenértékről nem bocsát ki új kézi nyugtát, hanem a korábban kiállított és a korábbi vásárlók által ott hagyott nyugták közül keres egy, a vevő által fizetett összegnek megfelelőt.
 
„Nem adta át a nyugtát” – Ezt a hibát követte el főszereplőnk, a pogácsás is, aki beütötte ugyan az áruért fizetett ellenértéket, de a nyugtát nem tette a vevőnek hozzáférhetővé, azaz lényegében nem adta át neki.
Ugyancsak „nem adta át a nyugtát” megállapítást tesznek a revizorok, kézi nyugta kiállítása esetében, ha az eladó utólag adminisztrál, azaz akkor tölti ki a nyugtát, amikor a vevő már fizetett és eltávozott.
Sajnos ilyenkor nem lehet arra hivatkozni, hogy a vevő sietett és nem várta meg a bizonylat kiállítását, mert a nyugtát a pénz átvétele előtt kell kiállítani és átadni és nem utána.
 
„Nem megfelelő nyugtát adott” – Az Áfa-tv. 173. §-a sorolja fel azokat az adatokat, amelyeknek egy szabályos – adóigazgatási azonosításra alkalmas – nyugtának tartalmaznia kell. Ezek:
- a nyugta kibocsátásának kelte,
- a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja,
- a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe,
- a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.
 
Akár kézi, akár gépi nyugtáról van szó, ezeknek az adatoknak szerepelniük kell rajta. Ha csak egy is hiányzik – vagy nem felel meg a valóságnak, ez például a dátum esetében szokott előfordulni –, akkor a nyugta nem megfelelő.
Ugyanaz a helyzet megítélése, ha a fentiek szerinti adatok pontosan szerepelnek rajta, de a bizonylat nehezen olvasható, például azért, mert a nyomtató festékanyaga kifogyóban van. Kézi nyugta esetében is figyelni kell az adatok teljes körűségére és olvashatóságára. Ezeknél gyakori, hogy a kereskedő adatait a céges bélyegzővel nyomják rá a papírra – ez természetesen nem tilos –, de nem okos megvárni, amíg a bélyegző teljesen kiadja a lelkét, pontosabban az utolsó csepp festéket is. Az eredmény ugyanis olvashatatlan adatok és a megfelelő bírság.
 
Mit tehet egy vállalkozás annak érdekében, hogy a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésekor a revizorok ne találjanak hibát?
 
– Fontos figyelni arra is, hogy az üzlet működési engedélye érvényes-e, illetve, ha időközben újabb tevékenységi körrel bővült a vállalkozás tevékenysége az adott üzletben, azt az önkormányzat illetékes szerve rávezette-e az üzlet működési engedélyére.
– Ellenőrizze a vállalkozó, hogy van-e az üzletben pénztárgép napló, szabvány nyugta- és számla tömb, illetve ezeket bevezették-e a szigorú számadású nyomtatványok (lehetőleg naprakész) nyilvántartásába?
- Mindezek az ideiglenes elárusítóhelyeken is fontosak, ha pénztárgép nem is kötelező, de a többi – számla- és nyugtatömb, szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása – igen. Ez utóbbi legalább a vállalkozó székhelyén legyen elérhető és naprakész.
- Gondolja végig, hogy a pénztárgépet kezelő, vagy a vásáron „helyt álló” alkalmazott rendelkezik-e az ahhoz szükséges ismeretekkel, hogy teljesítse a nyugta- és számlaadási kötelezettséget? Felkészítették arra, miként kell viselkednie egy adóellenőrzés során?

 

(dr. Kelemen Miklós összefoglalója alapján)

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

Még nem tagja közösségünknek?
Kérek tájékoztatást a szolgáltatásról