// Hogyan faragjunk az áfából?
ÁFA Módszertani Szemle

Hogyan faragjunk az áfából?

2016-05-10

A Nagyhal Kft. külkereskedelmi tevékenységet folytat. Egy belföldi vállalkozástól felvásárolt árut más tagállamokba, illetve harmadik állambeli partnereknek értékesít. A szóban forgó termék értékesítésére további szerződéseket is köthetne – mintegy 15–20 százalékkal kellene raktárkészletét növelnie, de jelenleg nem áll rendelkezésére a beszerzéshez szükséges forrás. Beszállítója nem hajlandó a 8, illetve 15 napos fizetési határidőnél hosszabban megegyezni a kft.-vel. Az érintett vállalkozás a kft. stratégiai partnere, amely a kérdéses, technológiai újdonságnak számító termék fejlesztője, jelenleg egyetlen belföldi gyártója, így a kft. nem tud és nem akar más társasággal szerződni.
A Szuper Gépek Kft. kezdő vállalkozás, a termékeihez szükséges alapanyagok, alkatrészek beszerzését terhelő áfát csak negyedévente igényelheti vissza, így annak finanszírozása jelentős teher számára. A szóban forgó alapanyagokat és alkatrészeket Németországból szerzi be – a Szuper Gépek Kft. tulajdonosa szerint nem kevés felárral – az a kereskedő, amelytől a kft. vásárol.
A Termel és Gyárt Kft. mintegy 80 százalékban két kapcsolt vállalkozásának értékesíti a termékeit, de vásárol is tőlük, illetve igénybe veszi az általuk nyújtott szolgáltatásokat. Mindhárom cégnek, de különösen a két kapcsolt társaságnak komoly problémát jelent a fizetendő áfa finanszírozása, jellemzően a még határidőn belüli vevői követeléseik jelentős aránya miatt.

Az alábbiakban bemutatott áfatrükkök is segítségére lehetnek e társaságoknak.


2016. január 1-jétől változott az időszaki elszámolás fogalma, illetve módosult a teljesítési időpont.
Ennek ürügyén a változásokat, és az ebben rejlő adótervezési lehetőségeket vizsgáljuk meg.
Lényeges, hogy az adótanácsadói-, könyvelési-, és könyvvizsgálati szolgáltatásnál az új szabályok már 2015. július 1-jétől hatályba léptek (az összes többi termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál 2016. január 1. a hatálybalépési időpont).
Hirtelen felindulásból gondolhatnánk azt is, hogy ezentúl az időszaki elszámolással mint adótervezési lehetőséggel már nem számolhatunk.
A teljesítés időpontja fő szabály szerint az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Ezen fő szabályt azonban csak akkor kell alkalmazni,
– ha az elszámolási időszak utolsó napján történik meg a számlakiállítás és a fizetés is (azonnali készpénzfizetés),
– ha hamarabb történik meg a fizetés, a számla kiállítására azonban az elszámolási időszak utolsó napját követően kerül sor,
– ha a számlakiállítás megtörténik az elszámolási időszak utolsó napja előtt, de a fizetés az elszámolási időszak utolsó napján esedékes.
Ha kicsit elmélyedünk az áfatv. 58. §-ában, azt látjuk, hogy lényegében a fő szabály az, amelyet a legritkább esetben kell alkalmaznunk, mivel a jogalkotó speciális szabályokat is bevezetett.

Ennek alapján, 2016. január 1-jétől a teljesítési időpont négyféle lehet:
– az elszámolási időszak utolsó napja – ez a fő szabály –, amennyiben azonnali készpénzfizetéses alapján történik a számlakiállítás, vagy utólagos a számlakibocsátás, mivel már esedékes volt a fizetés,
– a számlakiállítás napja, ha az elszámolási időszak utolsó napja előtt kerül kiállításra a számla és a fizetés is esedékes,
– a fizetés esedékessége, ha a fizetés az elszámolási időszak utolsó napját követően esedékes, de még 30 napon belül,
– az elszámolási időszak utolsó napjától számított 30. nap, ha a fizetés ezt követően esedékes.

Amint látjuk, a fő szabályt csak abban az esetben kell alkalmazni, ha az időszak utolsó napja és a fizetési határidő egybeesik. Ez viszont attól is függ, hogyan értelmezik a felek a fizetéssel vagy elszámolással érintett időszakot.
Tegyük fel, hogy egy lízingszerződésben – a konkrét időszak meghatározása nélkül – időszakonként történik a fizetés (minden hónap 10-én kell fizetni), akkor a fizetéssel érintett időszak az egyik hónap 10-től a következő hónap 10-éig terjedő időszak. Az időszak utolsó napja tehát meg fog egyezni a fizetési határidővel, hiszen ebben az esetben a fizetési határidők közötti időszakot kell fizetéssel érintett időszaknak tekinteni.
Ugyanakkor egy bérleti szerződés esetén, ahol a közüzemi szolgáltatásokat utólag számolják a bérleti díjakhoz, mondjuk az áprilisi bérleti díjjal esedékes a februári közüzemi díj, az áprilisi időszak lesz a közüzemi díjakra vonatkozóan is a teljesítés időpontja, mivel a bérbeadás tekintendő főszolgáltatásnak, melynek sorsát a mellékszolgáltatás osztja a teljesítési időpontra vonatkozóan is.
Amint látjuk, nem kell még törölnünk az időszaki elszámolást az adótervezés eszköztárából.
Célszerű azonban az új szabályok hatálybalépése előtt adótervezési szempontból a meglévő szerződéseket is felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani. (Az sem árt, ha a számlázási rendszerek átállításáról is időben gondoskodnak a vállalkozók.)

Termékimport esetében is van a vállalkozásnak (adó)mozgástere.
Az áfatv. 24. §-a határozza meg az import fogalmát.

Eszerint „Termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 24. cikkének értelmében nincs szabad forgalomban.”
Ez azt jelenti, hogy a terméket harmadik ország területéről szerezzük be, és ezért az az unió területén vámköteles.
Ugyanakkor termék importjáról beszélünk abban az esetben is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon területrészéről hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész a törvény alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá. (Fontos, hogy az EU területe és a vámunió területe nem esik egybe.)

Alapszabály – és igaz a termékimportra is –, hogy az áfakötelezettség elbírálásának legfontosabb feltétele az, hogy meghatározzuk az ügylet teljesítési helyét.
Termék importja esetében a teljesítés helye az EU azon tagállama, ahol a termék a Közösség területére történő behozatalakor vagy egyéb módon való bejuttatásakor van, és a termék szabad forgalomba helyezése is itt történik.

Abban az esetben azonban, ha mondjuk Vietnamból vásárolunk árut és Hamburgban érkezik az unió területére mint vámhatárra, akkor léteznek olyan vámeljárások, melyek során nem kérik a szabad forgalomba helyezést, úgymint:
– a vám elé állítása során átmeneti megőrzési eljárás alá helyezik az árut,
– vámraktárba tárolják be,
– vámraktározási eljárás, vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás alá kerül,
– aktív feldolgozás-felfüggesztő eljárás alatt áll, vagy
– teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás hatálya alatt áll, vagy
– külső közösségi árutovábbítási eljárás alatt van.

Ezeket az eljárásokat – az áfatv. 54. §-ában részletezettek szerint – vám- és áfa-felfüggesztő eljárásoknak is nevezhetjük.
Gyakorlatilag arról van szó, hogy a termékimport teljesítési helye nem az első import tagállam lesz, ahová először bekerül az áru, hanem a szabadforgalomba helyezés országa. A vámunió területére beérkező termék bármely tagállamban vámkezelhető.

A fenti, példaként hozott esetben a Vietnamból érkezett termék importjának teljesítési helye nem Hamburgban lesz, hanem ott, ahol szabad forgalomba helyezik. Ha ez az ország Magyarország, akkor Magyarország a teljesítés helye, de azzal a feltétellel, hogy
– a termék a harmadik országból bekerüljön Magyarországra,
– és eddig még nem helyezték szabad forgalomba.
Az ügylet ilyenkor a magyar áfatörvény hatálya alá tartozik. Az adókötelezettség a belföldi szabad forgalomba helyezés napján keletkezik. Az adóalanyt ugyanakkor az általános szabályok szerint megilleti az adólevonás joga is.

A magyarországi szabad forgalomba helyezés intézhető úgy – maradva a példaként hozott esetnél –, hogy az importőr kérelmezi a hamburgi vámhatóságnál a külső árutovábbítási eljárás alkalmazását. A szállítmányt ekkor az egyik közösségi vámhivataltól a másik közösségi vámhivatalig szállítják, jellemzően az EU vámhatárától a rendeltetési helyig vámkezelés nélkül. Ilyenkor a fuvardíj is áfamentes.
Abban az esetben, ha már megtörténik Hamburgban a vietnami áru vámkezelése és szabad forgalomba helyezése, akkor teljesül az első közösségi tagállamban (uniós vámhatár) az import. De adófizetéssel ez nem jár, mivel adómentes, ha adómentes EU-n belüli értékesítés keretében közvetlenül továbbszállítják Magyarországra. Ez adómentes termékimportnak minősül, hiszen a termékimport közvetlen következményeként a terméket a kikötőben átrakják, majd közúton Magyarországra fuvarozzák.

Az importáló tehát dönthet arról, hogy a terméket abban a tagállamban bocsáttatja vámjogi szabadforgalomba, amely a termék rendeltetési helye, vagy ettől eltérő tagállamban. Az eltérő tagállam alapesetben lehet az a tagállam, ahol a termék először belép (import tagállam) az unió területére.
Azt, hogy az import tagállam milyen eljárási szabályokat állapít meg az áfával, áfa-mentességgel kapcsolatban – tehát kell-e a belépés tagállamában adóalanyként bejelentkeznie és közösségi adószámot kérnie az importálónak –, az adott tagállam saját jogszabályai határozzák meg. (Fontos, hogy az adóalanyként való bejelentkezésre adómentesség esetén is szükség lehet.)
Lényeges, hogy az áfatv. 75. §-a szerint az importált termék áfaalapjába beletartozik a vámértéken kívül a fuvarozási költség is, azaz a szállítmányozó is adómentes számlát állít ki.

Fontos, hogy az adótörvény 22. §-a rendelkezés alapján, ha az eladónak az import tagállamban nincs közösségi adószáma (nem jelentkezett be), vagy az adóalany tulajdonosváltás nélkül a saját termékét mozgatja a rendeltetési helyére (behozza azt az import tagállamból belföldre), akkor termékáthelyezés címén, EU-n belüli beszerzésként minősítjük az ügyletet.
Ebből az következik, hogy ha az unión belül máshol történik a vámoltatás, akkor ott az adott tagországban kerül szabadforgalomba az áru, és csak vámot fizetünk, majd önadózóként Magyarországon kell bevallani az áfát mint uniós beszerzést terhelő adót, de az le is vonható (feltéve persze, hogy a beszerzés adóköteles tevékenységet szolgál, és az adott termékre nincs konkrét levonási tilalom).
Érdemes tehát átgondolni, hol járunk jobban a vámterhekkel.

Sokszor nem is gondolnák a cégek, de egyes szolgáltatásaik kiszervezésével is – adott esetben jelentős mértékű – áfát takaríthatnak meg.


 

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

Még nem tagja közösségünknek?
Kérek tájékoztatást a szolgáltatásról