// Az áfafizetési kötelezettség keletkezése
ÁFA Módszertani Szemle

Az áfafizetési kötelezettség keletkezése

2016-01-12

Ilyen eset nem csak véletlenül fordulhat elő. Elképzelhető, hogy a felek között valamilyen vita alakul ki az eladó/szolgáltató fél teljesítését illetően. Eladó véleménye szerint részéről a teljesítés megtörtént, kiállítja az erről szóló számlát, a vevő viszont vitatja ennek jogosságát. Ha az eladó a számlát sztornózza, akkor elismeri, hogy nem történt teljesítés, és a vevővel szembeni követelésének megszűnik a jogalapja. Ha nem sztornózza a számlát, akkor pedig be kell fizetnie annak áfatartalmát bízva abban, hogy a jövőben valamikor be tudja majd hajtani a követelését a vevőn. Két eset lehetséges ebből a szempontból:


– Sikerül elismertetni a vevővel a teljesítést, és az eladó hozzájut a pénzéhez a jövőben. Ebben az esetben mindössze annyi történt, hogy az áfa megfizetése időpontjától a pénz befolyásának időpontjáig terjedő időszak tekintetében hozam- vagy kamatveszteséget szenvedett el az eladó az áfaösszegére vetítve. A hozamveszteség azt jelenti, hogy a késve megkapott pénzt az eladó az üzleti tevékenységébe beforgathatta volna, és azzal a tevékenység átlagos hozamát realizálhatta volna. Ha egyszerűen betette volna valamilyen bankbetétbe, akkor pedig annak kamatától esett el. Ez a veszteség az eltelt időtől, az érintett időszakban érvényes elérhető kamatlábak nagyságától és az áfa összegétől függően jelentős mértékű is lehet.


– Nem sikerül a vevővel a teljesítést elismertetni. Ebben az esetben az áfa összegét (és a társasági adót is) elbukta az eladó/szolgáltató vállalkozás. Azt ugyanis nem lehet megtenni, hogy amikor kiderül, a vevőt nem lehet sarokba szorítani, és soha nem fogja kifizetni a vitatott számla összegét, akkor az eladó sztornózza a számlát. A számla sztornózásának ugyanis az a feltétele, hogy bizonyítható legyen, hogy a teljesítés nem történt meg. Ha a számla kibocsátása és a számla sztornózása között hosszú idő telik el, nehezen bizonyítható, hogy nem történt teljesítés és az eladó véletlenül csak évek múltán vette ezt észre. Különösen nehéz a bizonyítás, ha maradandó dologról szól a számla, például épített ingatlanról vagy ingatlanrészről, amelynek létezését, és így a teljesítés megtörténtét egyszerű szemrevételezéssel meg lehet állapítani.


A számla kiállításával tehát körültekintően kell eljárni. Az adóhatóság ugyanis fokozott érdeklődést mutat a nagy összegű sztornó számlák iránt. Ez azt jelenti, hogy ha egy ellenőrzés alkalmával ilyet talál, akkor bizonyíttatni akarja majd az adózóval, hogy a sztornózásra azért került sor, mert valóban nem történt teljesítés. A vevővel szembeni vitás helyzetek elkerülését szolgálja a teljesítésigazolás. Ezt az igazolást az eladó/szolgáltató készíti elő, amikor megítélése szerint a teljesítés megtörtént. A vevő a teljesítés megtörténtét ellenőrzi, és vagy aláírja a teljesítésigazolást vagy nem. Ha aláírja, nagy esély van arra, hogy a számlát sem fogja vitatni. Ettől még persze előfordulhat, hogy kifizetni nem fogja, mert mondjuk nincs rá pénze. A nem fizetés kockázata tehát mindenképp megmarad még akkor is, ha a vevő fizetési szándéka megvan, hiszen előfordulhat, hogy az ő vevője nem fizetése miatt küszködik pénzhiánnyal. Ha a vevő a teljesítésigazolást nem írja alá, akkor a számla kibocsátása nélkül lehet a vitát rendezni, ami az eladó részéről azért jó, mert nem kell befizetnie az áfa összegét addig, amíg a számla befogadása és kifizetése nem valószínűsíthető.


A fentiekkel szemben bonyolultabb a helyzet akkor, ha a felek közti ügylet nem egyszeri, hanem rendszeres vagy folyamatos. Ezekre a helyzetekre a törvény ún. különös szabályokat állított fel.
2015. június 30-ig termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy ha például egy irodabérbeadás fizikai teljesítése valamelyik év júliusa, az erről kiállított számla fizetési határideje pedig augusztus 10., akkor a teljesítés időpontja is augusztus 10. attól függetlenül, hogy a bérbeadási szolgáltatás utolsó napja, vagyis a fizikai teljesítés időpontja július 31. Ennek azért van jelentősége, mert az áfabevallásba ez a számla az augusztusi hónapba fog kerülni, tehát augusztusban kell majd megfizetni a bérleti díj áfáját.

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

Még nem tagja közösségünknek?
Kérek tájékoztatást a szolgáltatásról