ÁFA Módszertani Szemle
Ez a tartalom 11 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Lehet-e ügyvezetést számlázni 2021-től?

2021-03-02

A felmerülő probléma alapkérdése, hogy a jövő évi kata szabályok értelmében lehetséges-e, hogy egy másodállású katás egyéni vállalkozó, aki egy kft.-ben tag és ügyvezető (ez a főállása) „beszámlázzon” abba a kft.-be amiben ügyvezető. Beszámlázni nem „ügyvezetést” számlázna, hanem mint alvállalkozója a kft.-nek. Lehetséges ez? Ha igen akkor vonatkozik rá a három milliós határ (40% adó) vagy nem mivel másodállású? 
Végzetül: egy „sima másodállású” katásra is vonatkozik-e a cégenkénti három milliós határ vagy nem?

Kiindulási pont az lehet, hogy az ügyvezetést nem lehet számlázni. De lehet pl. egy társas vállalkozásban magánszemélyt is felvenni ügyvezetőnek, de csak munkaviszonyban és a rá vonatkozó járulékok megfizetésével.
A szakértő véleménye szerint kapcsolt vállalkozási forma nem létezik egyéni vállalkozó és egy társas vállalkozás között.

Első lépésként azt kell pontosítanunk, hogy ha két vállalkozás kapcsolt vállalkozás, attól még lehet bármelyiküknek bármilyen tevékenysége, ez nem kizáró ok. 

Ha a kapcsolt vállalkozások között gyakorlatilag nincs üzleti kapcsolat, akkor nem történik semmi sem, mindkét vállalkozás folytathatja a megszokott módon a bevételszerző tevékenységét.

A Tao tv. értelmében a kapcsolt vállalkozási forma akkor jön létre, amennyiben megvalósul a többségi befolyásolás, vagy az ügyvezetés egyezősége létezik, vagy az üzleti és pénzügyi politikára tekintettel a döntő befolyásgyakorlás megvalósul. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor az új Ptk. rendelkezéseire is, ezen belül a Ptk. 3:21. § szerinti rendelkezésre. Ennek értelmében egy egyéni vállalkozó, illetve adószámos magánszemély és egy kft. közötti kapcsolt vállalkozási forma nem értelmezhető, azaz a kapcsolt vállalkozási jogviszony nem állhat fenn. Megjegyzendő, hogy a kata szerinti jogviszony hatálya alatt álló egyéni vállalkozó nem is áll a Tao tv. hatálya alatt. Ebből adódóan az egyéni vállalkozó és a kérdés szerint vállalkozás, mint két vállalkozás jogviszony nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a Tao tv. 4. § 23. pont f) alpontja értelmében.

A kapcsolt vállalkozásokat illetően valóban létezik törvényi rendelkezés, ez pedig a szakértő megítélése szerint a társas vállalkozásokat érinti, így pl. a bt.-t, ahol a kapcsolt vállalkozási jogviszony valóban fennállhat. Megjegyzendő, hogy egyetlen törvényhely sem rögzíti, hogy egy társas vállalkozás és egy egyéni vállalkozás között kapcsolt vállalkozási forma jönne létre, tehát sem az Art., sem a Ptk., sem az Szja tv., sem pedig a Tao tv. Ez utóbbi tételesen is felsorolja, hogy mely vállalkozások között jöhet létre kapcsolt vállalkozási jogviszony, de a felsorolásban nincs benne az egyéni vállalkozás. 

Az adózó fogalmát a Tao tv. 4. § 2. pontja határozza meg, visszahivatkozással a Tao tv. 2. § (2)–(4), valamint (6) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személyre, a Tao tv. 2. § (5) bekezdésében meghatározottak kivételével.
„A törvényi szabályozásból következik, hogy az adózás előtti eredmény csak a felsorolt
2. § (1) A társasági adó alanya a (2)–(4) és (6) bekezdésben meghatározott személy.
(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül
a) a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,
b) a szövetkezet,
c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP),
f) a vízitársulat,
g) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), a diákotthon,
i) az európai területi társulás,
j) az egyéni cég,
k) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC),
l) a vagyonkezelő alapítvány.
(3) Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld.
(4) Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha
a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó);
b)–c) ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja).
(5) Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet.
(6) Belföldi illetőségű adózónak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.”

A törvényi felsorolásból melyet beidéztünk, egyértelműen megállapítható, hogy az egyéni vállalkozó nincs a felsoroltak között, ebből következően a Tao tv. oldaláról is bizonyított, hogy az egyéni vállalkozó nem alanya a kapcsolt vállalkozásnak. Ezen túlmenően az Szja tv., a Katv., valamint a korábbi Eva tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót kapcsolt vállalkozásra vonatkozó adatbejelentési-kötelezettség nem terheli (így esetünkben sem). Így a legutóbb felsorolt három adótörvény is kizárja a kapcsolt vállalkozás lehetőségét az egyéni vállalkozást illetően. Továbbá az egyéni vállalkozó nem is áll a Tao tv. hatálya alatt. Ebből adódóan az egyéni vállalkozó és a kérdés szerint vállalkozás, mint két vállalkozás jogviszony nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a Tao tv. 4. § 23. pont f) alpontja értelmében.

A Kata 8. § (6a) bek. a következőket rögzíti:
„(6a) Ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét”.

A jogszabály célja valóban az, hogy az adóelkerülést megakadályozza, mivel a kata adónem létrehozásának célja nem az adóelkerülés, hanem a tényleges kisadózók megsegítése volt.

Megítélésünk szerint az egyéni vállalkozókat érintő „kapcsolt vállalkozói” jogviszonynak nem létezik törvényi jogalapja, a jogértelmezés viszont csak jogszabály alátámasztásával működhet. Elképzelhető viszont, hogy a jelenlegi joghézagot a törvényalkotó is kiegyenesíti és az egyéni vállalkozásokat is bevonja a kapcsolt vállalkozások közé.

Ezt megalapozhatja az, hogy időközben megjelent egy NAV állásfoglalás is, amely az egyéni vállalkozói jogviszony és a társas vállalkozói jogviszonyban levőket lehetséges módon kapcsolt vállalkozásoknak minősíti. A törvényi alátámasztás nélküli állásfoglalás a többségi befolyásolásra hivatkozik. A többségi befolyásolás valóban alapja lehet a kapcsolt vállalkozás meghatározásának, de megítélésünk szerint (itt eltér a véleményünk a NAV-tól) csak a Tao. törvényben felsorolt vállalkozásokra vonatkozik, mert különben nem lenne értelme a Tao törvény hivatkozott jogszabályhelyének. Ettől kezdődően az adózó feladata eldönteni, hogy melyik álláspontot fogadja el.

Mindent egybevetve úgy véljük, hogy egy egyéni vállalkozó ne kössön szerződést a magánszemélyként saját vagy családtagjai tulajdonát képező Kft.-vel, mert szinte biztos, hogy ezt az adóhatóság színlelt szerződésnek minősíti (amelyben nagy valószínűséggel igaza is lehet) annak nemkívánatos adójogi következményeivel. 

Az esetleges adóhiányra épülő meg nem fizetett adót, adóbírságot, késedelmi pótlékot és mulasztási bírságot pedig ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy milyen jogcímen kell fizetni, ha az adóhatóság erre vonatkozóan megállapítást tesz. Ez pedig összességében messze meghaladja a 40%-os, „kapcsolt vállalkozásként” felmerülő plusz adóterhet. 

Az adóhatóság álláspontja ebben az esetben érthető, mivel a kata adónemet a kisadózók megsegítésére találták ki és nem pedig adóelkerülés céljára. Továbbá a 3 millió forintos határ egy nem kiforrott jogértelmezési vita lehet, de végeredményt illetően itt is fennállhat a 40%-os adóteher.

Leipán Tibor (2021-03-02)

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

Még nem tagja közösségünknek?
Kérek tájékoztatást a szolgáltatásról