// Azonnali ügylet útján történő beszerzés kockázatai
ÁFA Módszertani Szemle

Azonnali ügylet útján történő beszerzés kockázatai

2020-01-09

Azonnali ügyletről akkor van szó, ha az eladóként fellépő – üzleti partnerként ezt megelőzően ismeretlen − személy a vevő székhelyén, telephelyén jelenik meg az eladásra kínált árukészlettel, az adásvétel is fizikailag ott valósul meg, továbbá a vételár kiegyenlítése készpénzben történik.

Azonnali ügylet esetén a következők miatt áll fenn nagyobb lehetősége fiktív számla befogadásának:

–    az eladóként fellépő személyre vonatkozóan előzetes információk beszerzése nem lehetséges;
–    az eladó képviseletében fellépő személy képviseleti jogosultságának előzetes ellenőrzésére nincs lehetőség (ha az ügyletet bonyolító személy állítása szerint a számlán kibocsátóként feltüntetendő személy nevében jár el);
–    az ügyletről kibocsátandó számlán feltüntetni kívánt személy gazdasági tevékenységére vonatkozó információk beszerzése nem lehetséges;
–    az ügylet tárgyát képező termék tekintetében a tényleges tulajdonos személye nem ellenőrizhető.

Azonnali ügylet esetében jellemzően az alábbi körülmények feltárására kerülhet sor az adóhatóság részéről, amely megalapozhatja a számla fiktívvé történő minősítését:

–    az ügylet során eljáró személy nem azonos azzal az egyéni vállalkozóval, aki a számlán kibocsátóként került feltüntetésre;
–    az ügylet során eljáró személy nem rendelkezik annak az egyéni vállalkozónak a megbízásával, aki a számlán kibocsátóként feltüntetésre került;
–    az ügylet során eljáró személy nem azonos személy azzal a személlyel, aki a számlán kibocsátóként feltüntetett szervezet törvényes képviselője;
–    az ügylet során eljáró személy nem rendelkezik annak a személynek a megbízásával, aki a kibocsátóként feltüntetett szervezet törvényes képviselője;
–    az ügylet során olyan személy járt el, aki korábban valóban egyéni vállalkozóként folytatott gazdasági tevékenységet, de az ügylet időpontjában már nem volt egyéni vállalkozó;
–    az ügylet során eljáró személy az értékesítés időpontjában már nem volt törvényes képviselője annak a szervezetnek, amely a számlán kibocsátóként feltüntetésre került, és az ügylet megvalósulásakor regnáló törvényes képviselő állítása szerint az értékesítésről nem volt tudomása, és/vagy a jelenlegi ügyvezető állítása szerint a számlán feltüntetett terméket korábbi – az ügylet során eljáró – ügyvezetőjétől nem vett át, és ilyen terméket a szervezet nevében sem szerzett be;
–    a számlán kibocsátóként feltüntetett szervezet az adóhatósági megkeresés időpontjában felszámolás alatt áll, és a felszámolóbiztos nyilatkozata szerint az értékesítés a könyvelésben nem került rögzítésre, és/vagy a számlán feltüntetett termékkel a szervezet nem rendelkezett, és/vagy a felszámolás megkezdését közvetlenül megelőzően regnáló ügyvezető iratokat nem adott át részére;
–    a számlán kibocsátóként feltüntetett szervezet az értékesítés időpontjában felszámolás alatt állt, és a felszámolóbiztos nyilatkozata szerint az értékesítésről semmiféle információval nem rendelkezik, mivel a szervezet képviseletére senkinek sem adott felhatalmazást, és/vagy a felszámolás alatt álló szervezet tulajdonában egyébként sem állt a számlán feltüntetett termék, és/vagy a felszámolás megkezdését közvetlenül megelőzően regnáló ügyvezető iratokat nem adott át részére;
–    a számlán kibocsátóként feltüntetett személy, illetve szervezet esetében annak képviselője a számlán szereplő termékeknek az értékesítés helyszínére történt mozgatását lehetővé tevő szállítóeszköz meglétét nem tudja igazolni, valamint a fuvarozással kapcsolatos dokumentumokkal (fuvarokmányok), továbbá arra vonatkozó információkat (mikor és milyen fuvareszközzel végezte a szállítást, a fuvareszközt ki bocsátotta rendelkezésére) nem tud közölni;
–    a számlán kibocsátóként feltüntetett személy, illetve szervezet esetében annak képviselője a számlán szereplő termékek beszerzési forrásaival és azok tárolásával kapcsolatos dokumentumokkal (beszerzési számla, az átvételt dokumentáló szállítólevél, beszerzési ár megfizetését igazoló bizonylat, raktár tulajdonjogát vagy használatát igazoló szerződéssel, a vételár, vagy bérleti díj fizetését igazoló bizonylat) nem rendelkezik, a beszerzés körülményeiről (szállító és az azt képviselő személy megnevezése, a termékek átvételének helye és időpontja, hol tárolta a termékeket az értékesítésig, a tárolás helyével milyen jogcímen rendelkezett) nem tud nyilatkozni;
–    a számlabefogadó személy (egyéni vállalkozó), illetve a számlabefogadó szervezet képviselője, vagy az ügyletet lebonyolító munkatárs semmiféle érdemi információt nem tud közölni az ellenőrzéssel az ügylet körülményeivel kapcsolatban (pl. személy szerint ki és kitől vette át a számlán feltüntetett termékeket, kinek fizette meg a számlán feltüntetett ellenértéket, ki képviselte a számlakibocsátóként feltüntetett személyt az ügylet során, a termékeket milyen fuvareszközzel hozta el a helyszínre, a járműnek mi volt a típusa és a rendszáma).

Azonnali ügylet során eljáró személy fiktív számlát kíván vélhetően kiállítani, ha:

–    nem hajlandó személyazonosságát igazolni;
–    ugyan hajlandó személyazonosságát igazolni, de a számlán feltüntetendő személy vonatkozásában képviseleti jogát a megfelelő dokumentummal nem bizonyítja;
–    hajlandó személyazonosságát igazolni, de jelzi, hogy nem saját nevében kíván számlát kibocsátani az értékesítésről, azonban nem tudja megnevezni azt a személy, aki a képviseletre felhatalmazta;
–    hajlandó személyazonosságát igazolni, de egyúttal jelzi, hogy nem saját nevében kíván számlát kibocsátani az értékesítésről, megnevezi azt a személyt, aki felhatalmazta a képviseletre, azonban elzárkózik attól, hogy e személy elérhetőségét megadja és/vagy e személytől kapott megbízását bemutassa;
–    elzárkózik attól, hogy megadja saját elérhetőségét, vagy annak a személynek az elérhetőségét, aki (amely) nevében állítása szerint eljár;
–    az általa megjelölt eladási ár feltűnően alacsonyabb, mint a szokásos piaci ár;
–    magatartása alapján valószínűsíthető, hogy csak egyszeri értékesítést kíván lebonyolítani;
–    irreálisan rövid időn belül kívánja lebonyolítani a tranzakciót, amely csupán a termékek átadás-átvételére, a készpénzes fizetésre és a számla kiállítására ad lehetőséget.

A fiktív számla kiállításának szándéka annál nagyobb mértékben feltételezhető, minél több, az előzőekben felsorolt „jel” észlelhető.

Bonácz Zsolt
adószakértő

 

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

Még nem tagja közösségünknek?
Kérek tájékoztatást a szolgáltatásról