A Kúria a fordított adózás szabályait értelmezte

2019-10-17

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás szerint a felperesi iskolaszövetkezet munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozik, külső szolgáltatásai teljesítéséhez alvállalkozót is igénybe vesz. Az alvállalkozója által végzett raktározási kiegészítő szolgáltatás ellenértékét – a  tagjai által végzett munka ellenértékével együttesen – a fordított adózás szabályai szerint - számlázta megrendelőjének. Az adóhatóság azt állapította meg, hogy kizárólag a felperessel tagsági viszonyban álló diákok munkavégzésével megvalósuló szolgáltatások tartoznak a fordított adózás hatálya alá, az alvállalkozói teljesítésről, mint közvetített szolgáltatásról, a felperesnek az egyenes adózás szabályai szerint kellett volna megrendelői felé a számláit kiállítania.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontjának nyelvtani értelmezése szerint az iskolaszövetkezettől származó termék beszerzőjének, illetve a szolgáltatás igénybevevőjének kell megfizetnie (fordított adózás). A törvény a fordított adózás szabályainak alkalmazását nem korlátozza az iskolaszövetkezet bizonyos tevékenységeire, ezért az alperes határozata jogszabálysértő.

Az adóhatóság felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria az iskolaszövetkezetre és a fordított adózásra vonatkozó közösségi és nemzeti szabályok áttekintése és értelmezése alapján megállapította, hogy ezen adózási mód alkalmazására csak a Héa-irányelvben kifejezetten megjelölt termékek és szolgáltatások, valamint a tagállam részére adott különös intézkedésre való felhatalmazásban szereplő körben kerülhet sor, ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította.

(A Kúria Sajtótitkársága)