// A végrehajtási eljárás során történő értékesítés
ÁFA Módszertani Szemle

A végrehajtási eljárás során történő értékesítés

2019-09-02

A hivatkozott rendelkezés alapján, amennyiben az adóhatóság által foganatosított árverés keretében a végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyat értékesítenek, akkor ez az általános forgalmi adó rendszerében – az Áfa tv. 9. §-a szerinti – termékértékesítésnek minősül, feltéve, hogy az adós az általános forgalmi adónak egyébként alanya.

Azokban az esetekben tehát, amikor az adós nem adóalany személy, szervezet, akkor áfa kötelezettség az árverés során történő értékesítéssel kapcsolatban nem merül föl.

Amennyiben azonban az adós az általános forgalmi adónak alanya, akkor az ő vagyontárgyára folytatott végrehajtás során történő árverési értékesítést az Áfa tv. 9. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítésnek kell tekinteni. Az Áfa tv. alkalmazásában ezt a termékértékesítést minden esetben az adós teljesíti az árverési vevő felé, azaz az adós és az árverési vevő között jön létre adóztatható tényállás. Az általános forgalmi adó szempontjából az árverés szervezője ezekben az esetekben sosem tekinthető úgy, mint aki saját nevében teljesíti az értékesítést.

Az adóhatósági végrehajtás során figyelemmel kell lenni az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés g) pontjára is, amely szerint fordított adózás alá eshet a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék és egyéb, a teljesítésekor szokásos piaci árát tekintve 100.000 forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termék értékesítése, ha az értékesítő adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll. Az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárást olyan eljárásnak kell tekinteni az Áfa tv. vonatkozásában, amely fizetésképtelenséget jogerősen megállapító eljárás.

A fordított adózás alkalmazása azonban csak akkor jöhet szóba, ha az árverési vevő áfa-alany (ide nem értve az alanyi adómentes adóalanyt, valamint a kizárólag mezőgazdasági különös adózási jogállású adóalanyt), vagy eva-alany (ld. Áfa tv. 142. § (3)-(4) bekezdések).

Mindezek alapján, amennyiben az adós az áfának alanya, vagy eva-alany, és az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott termékértékesítés történik, akkor az adóhatósági végrehajtási eljárásban szervezett árverés során történő értékesítések áfa-rendszerbeli megítélése a következőképpen alakul:

1. Az árverési vevő áfa-alany (ide nem értve az alanyi adómentes adóalanyt, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különös szabályok szerint adózó adóalanyt), vagy eva-alany.

Tekintettel arra, hogy azokban az esetekben, amikor az árverési vevő áfa-alany (ide nem értve az alanyi adómentes adóalanyt, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különös szabályok szerint adózó adóalanyt), vagy eva-alany, a fordított adózás alkalmazására kerül sor, ezért az ilyen esetekben az árverési vételár az árverési vevőnél nettó összeg, amelyről az áfa-alany, vagy eva-alany adósnak számlát kell kiállítania. A számlán – az Áfa tv. 169. §-a alapján – fel kell tüntetni az árverési vevő adószámát is, továbbá szövegesen utalni kell a fordított adózás tényére (pl. „Fordított adózás alá eső ügylet az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés g) pontja alapján”).

Az adót az árverési vevő a kiszámlázott nettó értékre rászámolva állapítja meg, és a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően rendezi a költségvetés felé.

Nincsen akadálya annak, hogy az adóhatóság az árverés megkezdése előtt az adóssal az Áfa tv. 160-162. §-aiban szabályozott megbízást kössön arra vonatkozóan, hogy az árverés során történő értékesítés(ek)ről az adós nevében az adóhatóság, mint meghatalmazott állít ki számlát, így az árverési vevő jogai sem sérülhetnek, hiszen így mindenképpen birtokába kerül az adólevonás tárgyi feltételeként az Áfa tv. 127. § (1) bekezdés b) pontjában előírt számla.

2. Az árverési vevő a fordított adózás után nem adófizetésre kötelezett jogalany (azaz alanyi adómentes jogállású adóalany, vagy kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különös szabályok szerint adózó adóalany vagy nem adóalany).

Abban az esetben, ha az árverési vevő nem adóalany, vagy alanyi adómentes adóalany, vagy kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különös szabályok szerint adózó adóalany, akkor a fordított adózás alkalmazása nem merül fel. Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben az adófizetésre kötelezett az áfa-alany adós. Éppen ezért ilyenkor az adót az áfa-alany, vagy eva-alany adós hárítja át az árverési vevőre az egyenes adózás szabályai szerint. Mivel az árverésen kialkudott vételárnál magasabb összeg az árverési vevőtől nem követelhető, így az árverési vételárat ez esetben bruttó, áfával növelt összegnek kell tekinteni.

Az adóhatóság ilyenkor is köthet az adóssal az Áfa tv. 160-162. §-aiban foglalt megbízást arra vonatkozóan, hogy az értékesítésről szóló számlát az adós nevében az adóhatóság állítja ki, ezzel elkerülhető az a nem kívánatos helyzet, hogy az áfa-alany vagy eva-alany adós az árverésen értékesített termékről a vevő felé számlát ne állítson ki.

Amikor az adóhatóság az adóssal elszámol – legyen az adós áfa- vagy eva-alany, vagy nem adóalany személy, szervezet –, az elszámolás nem tartozik az Áfa tv. tárgyi hatálya alá, így ezzel kapcsolatban áfa-kötelezettség nem merül fel.

Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 5019/1/2008.
APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559455644

 

Szeretnék ilyen híreket kapni >>

Még nem tagja közösségünknek?
Kérek tájékoztatást a szolgáltatásról